Győr a modellváltó város 1867–1918. Források a dualizmus kori Győr történetéből - Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 33/2011 (Győr, 2011)

I. Szakál Gyula: Győr a modellváltó város

Győr a modellváltó város

folyásukat, presztízsüket. A kisiparosok, de még a kiskereskedők is szo- lidabban voltak jelen ebben a körben. Esetükben az új lehetőségek megragadásának vagyoni és szakmai motivációjáról volt szó. Amikor azt vizsgáltuk, hogy kik birtokoltak egyszerre két pozíciót, akkor már jelentős számú kisiparos és kiskereskedő neve tűnt fel.

Végezetül érdemes megvizsgálni, hogy kik érdeklődtek legintenzívebben a részvénybefektetés lehetőségei iránt. Ennél a vizsgálatnál azokat gyűjtöttük össze, akiknek egyidőben legalább három részvénytársaságban volt pénzük lekötve. A mintába csak azokat a társaságokat vettük fel, amelyek stabilan működtek. így 3-4 tiszavirág életű, egy-két évig funkcionáló részvénytársaság kiesett érdeklődési körünkből. Nem jelenik meg továbbá a befektetett összeg nagysága sem. Ugyanakkor mégis érzékelteti azt a személyi hálót, ami a győri részvénytársaságokat anyagilag mozgatta. Őket jobb kifejezés híján multipozicionális befektetőknek neveztük el. Természetesen azon sem lepődtünk meg, hogy 80%-uk kifejezetten nagy összeget fektetett be.

17. táblázat

A győri multipozicionális befektetők foglalkozásszerkezete

Gabona és sertéskereskedő

42 fő

48,2%

Jogi végzettségű

13 fő

14,9%

Gyáros

10 fő

12,4%

Kereskedő

6 fő

6,8%

Kisiparos

5 fő

5,7%

Tisztviselő

3 fő

3,4%

Bankár

2 fő

2,2%

Mérnök

2 fő

2,2%

Orvos

2 fő

2,2%

Tanár

2 fő

2,2%

Összesen:

87 fő

100,0%

Forrás: A cégbírósági anyagra alapozott saját szerkesztés.

Nem tudtunk azonosítani 24 főt, ők egészen bizonyosan nem voltak győriek. Mivel 111 főben határoztuk meg a multipozicionális befektetőket, így elmondhatjuk, hogy a város részvénytársaságait az induláskor mindenképpen a helyi polgárság tartotta kezében. Az eddigi elemzések után nem tartjuk meglepőnek, hogy a legintenzívebben a 19. század gabona- és sertéskereskedelméből felhalmozott tőkék fordultak a különféle részvénytársaságok felé. Egy későbbi kutatás feladata lesz annak vizsgálata, hogy egy-egy vállalkozónak egy időben mennyi pénze volt részvényekben lekötve. Sokáig azt hittük, hogy a nagykereskedők kizárólag ingatlanokba invesztálták a nyereséget. A mostani elemzés azonban azt bizonyítja,

43