Győr a modellváltó város 1867–1918. Források a dualizmus kori Győr történetéből - Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 33/2011 (Győr, 2011)
I. Szakál Gyula: Győr a modellváltó város
Szakái Gyula gyeit jelenséggel, amikor a családfő feleségével és gyerekeivel tűnik föl a listákon. A szűk körű igazgatóság (ellenőrző bizottság nélkül) foglalkozási összetétele a következő: 14. táblázat A Győr városi Olajgyár igazgatóságának foglalkozásszerkezete Ügyvéd 3 fő Gyáros 3 fő Bankár 1 fő Kereskedő 1 fő Gabonakereskedő 1 fő Földbirtokos 1 fő Forrás: A cégbírósági anyagra alapozott saját szerkesztés. Az összetételből egy szűk csoport jelenléte érzékelhető. Körükben azonban a régi kereskedelmi elitet már csak Winkler Izidor képviseli. Feltűnő, hogy a felügyelőbizottság hét tagjából öt a szabadkőműves páholy tagja volt. A részvényesek száma a gyár fennállása alatt félszáz közül ingadozott. Közel 70%-uk győri volt, viszont a nem helybeliek jelentősebb tőkét fektettek be. Megoszlásuk a következő volt: 15. táblázat A Győr városi Olajgyár részvényeseinek foglalkozásszerkezete Gyáros 24,2% Gabonakereskedő 21,2% Ügyvéd 18,1% Földbirtokos, bérlő 9,0% Hivatalnok 9,0% Kiskereskedő 6,0% Nem azonosítható 12,2% Összesen: 100,0% Forrás: A cégbírósági anyagra alapozott saját szerkesztés. Figyelmet érdemel még a nagybefektetők megjelenése. Az 1912-ben feltűnt Schiff Pál 1054 db részvényével 54,8%-os tulajdonra tett szert. Öt évvel később Austerlitz Sándorhoz került 8,3% részvény. 1924-ben a Deutsch Ignác és fia cég, valamint a Lombard és Escontobank, 1928-ban pedig a Gebrüders és M. Reitzes cég fektetett be jelentős összegű tőkét. Ez a tulajdonmegoszlás unikumnak tekinthető. Két-három külföldi cég vagy bank együttesen 50-70% tulajdonhányadot szerzett, de külön-külön egyi40
