Győr a modellváltó város 1867–1918. Források a dualizmus kori Győr történetéből - Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 33/2011 (Győr, 2011)
X. Szakál Gyula: Győr város részvénytársaságainak vezetősége a dualizmus idején - Dualizmuskori tervtár iratainak jegyzéke. 1889–1919
Melléklet 3. függelék az egyesületek, alapítványok, közcélú adományok fejezethez (Bana József) Győr egyesületei és a város egyletpolitikája A város utolsó főlevéltárnokának; Bay Ferencnek teendőit 23 pontban határozták meg, a második pont így szól: „Az egyesületi ügyek polgármesteri előadója, nyilvántartja a helyi egyesületek működését s keresztül vezeti az egyesületek jegyzékében az egyesületek vezetőségekben beállott változásokat”. A város fólevéltárosa sokkal inkább közigazgatási embernek számított, mint napjainkban. A levéltár tevékenysége ekkor még nem szakadt el a valódi, érdemi ügyintézéstől. Ez megteremtette a szakma megbecsülését és egyben folyamatos kapcsolatot biztosított a közigazgatás számára saját múltjával, így a döntések megalapozottabbak, tárgyszerűbbek voltak. A városi levéltárban őrzött külön egyesületi nyilvántartásban, az egyesületi alapszabályok gyűjteményében összesen 341 egyesületi dosszié található. Ez tartalmazza az alakuló jegyzőkönyvet, az alapszabályt és esetenként az alapszabály több variációját is. Egy másik nyilvántartás, amelyet még Sefcsik Ferenc főlevéltáros kezdett el és 1950-ig folyamatosan vezetettek, a továbbiakban kataszternek hívjuk, mintegy 413 győri egyesület adatait tartalmazza. Ez alapján úgy tűnhetne, hogy Győrben 413 egyesület létezett. A helyzet azonban nem ennyire egyszerű, a kataszter ugyanis tartalmazza a számos részvénytársaság és ipartestület adatát is. Ezeket — joggal — ma senki sem tartja egyesületnek. Tovább komplikálja a helyzetet, hogy számos egyesület több alkalommal is előfordul. Többnyire az alapszabály megváltozásakor kerültek ismételten bejegyzésre. 1905-ben pedig Győrsziget, Révfalú és Pataháza a városhoz történő csatolásakor a korábbi községek egyesületei értelemszerűen immár, mint városi egyesületek visszamenőleg bejegyeztettek a kataszterbe. És sor került emiatt összevonásokra is, a Győrszigeti Önkéntes Tűzoltó Egyesület ekkor egyesült a Győr Városi Önkéntes Tűzoltó Egyesülettel. Mi az, amit a kataszter tartalmaz? Kezdődik a folyószámmal, vagy más néven lajsromszámmal, az egylet, vagy kör, intézet címével, tulajdonképpen ez az egylet megnevezése, majd a székhely többnyire Győr városa, utca és házszám, a keletkezés ideje, a miniszteri jóváhagyás ideje, a megszűnés ideje, az elnök neve és a tagság száma, mégpedig két időpontban; az alakuláskor és 1920-ban. A tagság száma esetében sajnos kerekített számok vannak megadva, amely támpontot ad, hogy különbséget tegyünk a különböző egyesületek között. Itt a kerekítés szabályainál arra törekedtek, hogy a végeredmény öttel osztható legyen. A katasztert nem tekinthetjük teljesnek, számos esetben még a törvényhatóság ellenőrzése alatt álló egyesületek esetében sem sikerült pontos adatokat feltárni. Ennek oka, hogy az egyesületi nyilvántartásokat utólag készítették, és hiányosan vezették. Teljesnek mondható feldolgozásuk a további levéltári források beépítése alapján sem lehetséges. A kataszter — hiányai ellenére — kétségtelenül alkalmas és szükséges arra, hogy Győr város egyesületi fejlődését, a működés törvényszerűségeit vizsgálni lehessen. 337
