Győr a modellváltó város 1867–1918. Források a dualizmus kori Győr történetéből - Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 33/2011 (Győr, 2011)
VIII. Hagyatéki leltárak, végrendeletek 1897–1922
Hagyatéki leltárak, végrendeletek VIII. HAGYATÉKI LELTÁRAK, VÉGRENDELETEK 1897-1922 ÁRVASZÉKI ANYAG Győr törvényhatósági jogú város árvaszékének iratai, összhangban az országos törvényekkel, 1872-vel kezdődnek és az 1948-as évvel érnek véget. 18 408 jegyzet alatt 22 folyómétert tesznek ki. Az árvaszék feladata az volt, hogy gondoskodjon, óvja az illetékességi körébe tartozó kiskorúaknak anyagi és erkölcsi érdekeit. A hagyatéki eljárás során, amennyiben a családban volt kiskorú gyermek az árvaszéki hivatal vizsgálta, hogy érdekeik nem szenvednek-e kárt. A jogi eljárás során hivatalos vagyonleltárt vettek fel. Ennek időpontja nagyon közel esett az elhalálozás dátumához. Iktatószám és név alatt külön aktát nyitottak, és minden később keletkező iratot ebbe gyűjtöttek, amíg a gyermek nem érte el a nagykorúság határát. Ekkor zárták az aktákat és a levéltári rendszerben ez az időpont jelzi az iratcsomó helyét. Az árvaszék feladatai közé tartozott a kiskorúak anyagi javainak védelmén túl a 20 évnél fiatalabbak házasságkötésének engedélyezése, esetleges kölcsönök, adásvételek engedélyezése is. Az utókor számára azonban ebben a jogi folyamatban keletkezett iratanyag kiváló forrásnak bizonyult. Az elhalálozott neve alatt nyitott és iktatószámmal ellátott dosszié minden esetben egy vagyonleltárral kezdődött. Noha a vagyonleltárak pontossága mindig kétséges a rögzített tételekből sokkal inkább a családok értékeire és életformájára tudunk következtetni. Milyen bútorokkal rendelkeztek, volt-e egyáltalán és milyen nagyságú (darabszám) könyvtár, rendelkeztek-e zongorával vagy értékes festményekkel, noha ez utóbbiakat igen ritkán rögzítették. Igen sok esetben a gazdag vállalkozó polgárok feleségének a nevét, ezáltal a rokonságot a leltárak segítségével tudtuk megismerni. Érdekes adalékot jelentett továbbá, hogy a gazdag, nagy tekintélyű és a katolikus vallásos életben is tevékenyen szereplő polgároknak sorra zsidó származású háziorvosuk volt. Győr esetében egyetlen olyan hagyatéki leltárral találkoztunk, amelyből a dzsentrifikciós életút nyomon követhető. A Fischer család a 19. század közepén Győr egyik tekintélyes, ha nem is leggazdagabb vállalkozó családja volt. Az 1850-es években házassági kapcsolatba kerültek egy nagyon gazdag sertéskereskedő családdal. A vállalkozó polgári mentalitást azonban a 20. század fordulóján felcserélték az államhivatalnoki létformával. Az 1914-ben elhalálozott Fischer Károly hagyatéki anyaga szépen bizonyította ezt a folyamatot. A leszármazottak kiemelkedő képviselői, királyi ügyészek, illetve főügyészek lettek. A nemesi életformát és presztízst megcélzó család számára a polgárosult Győr már nem volt megfelelő lakóhely. Többségük el is költözött Győrből, de az utód nélkül elhaltak hagyatéki ügyei Győrben maradt rokonokhoz kerültek. A balatonkenesei bérleményben felvett jegyzőkönyv szépen rögzítette életformájukat, mentalitásukat. Közel 400 hektáros földbirtokkal rendelkeztek, aminek a gépesítettségei foka nagyon szerény volt. Reprezentációs kényszerűk viszont nagyon nagy volt. Az ékszerek és drágaságok 26 tételt tartalmaztak, 382 korona értékben. Közöttük olt egy magyar dísz ruha, díszkardok. Feljegyeztek még két pipaasztalt 10 pipával és egy pezsgő hűtőt. Természetesen vadászpuskák, kardok, vadásztőrök sem hiányozhattak a sorból. Ezek értéke lényegesen meghaladta a birtokon talált gépi mezőgazdasági eszközök értékét. Fürdőszoba nem le267
