Győr a modellváltó város 1867–1918. Források a dualizmus kori Győr történetéből - Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 33/2011 (Győr, 2011)

VII. Győr város építkezései, beruházásai 1861–1916

Győr város építkezései, beruházásai

1. Hübner Jenő budapesti lakos műépítész ezen szerződés alapján kötelezi magát a Győrött építendő városház végleges terveinek a városházépítő bizottság közben jöttével, illetve annak útmutatása nyomán leendő tervezésére s ebbeli kötelezettségéből kifolyólag tartozik ezen építményekre vonatkozólag elkészíteni:

a) a tervrajzok, mely alatt ezen építményre vonatkozó ama rajzok összessége értetik, a melylyek a feladat miként való megoldásának eszméjét, kifejezni képesek, anélkül azonban, hogy e rajzokból az alkalmazandó szerkezetek avagy díszítő részletek ábrázolása kivántatnék. A tervrajz magában foglalja tehát az épület főbb emeletsorainak alaprajzait, két homlokzati rajzot s esetleg, — ha az eszme megértésére szükséges, — egy metszetrajzot. E rajzok a méretek számjegyzése nélkül szerkesztvék, lépték XA c/m = 1 mtr. A tervrajz a városház építő bizottságnak bemutatandó, s amennyiben az a főbb vonásokban megfele- lőeknek találta, alapjául fog szolgálni a tervezetnek. A fentemlített tervrajz elkészítési határideje: a szerződés ministeri jóváhagyásáról vett értesítés vétel után számítandó hatvan nap.

b) A főbb eszmében elfogadott tervrajz után készítendő a tervezet, mely alatt a fenntemlített építményre vonatkozó ezen tervezési rajzok összessége értetik, a melyekből bármely avatott szakértő a létesítendő műtárgyra vonatkozó szükséges méreteket kiveheti. Az építményt illető tervezetnek tehát állnia kell: a tervezett építmény valamennyi emeletsorának alaprajzaiból, továbbá annyi homlokzati rajzból, ahány egymásból lényegesen eltérő homlokzata van a tervezett építménynek s végül annyi metszetrajzból, hogy azokkal a tervezett építmény lényeges szerkezetei ábrázolva legyenek.

A tervezet a főbb méretek számjegyzésével szerkesztendő, léptékük 1 c/m = 1 mtr.

c) A költségvetést, mely a tervezett munkák méreteit, s mennyiségeit, valamint tüzetesen körülírt minőségét, tételenként a megfelelő összes egységárakat, végül az építési összköltséget tartalmazza.

A tervezet és költségvetés szállítási határideje: a tervrajzoknak az építő bizottság által való elfogadása után számított Egyszáz nap.

d) A munkaterveket és részletrajzokat, melyek alatt ama rajzok összesége értetik, a mellyekkel az építendő műtárgy foganatosításakor az összes szükséges munkák megrendelése az illető építő iparosoknál eszközöltetik, illetve melyek alapján a végleges kivitel történik. A munka tervek léptéke a tervezeténél nagyobb, rendszerint 2 c/m = 1 mtr. teljes és részletes számjegyzéssel ellátva, a részletrajzok pedig a szükséghez képest természetes nagyságban rajzolandók. —

A munkatervekhez tartoznak a hatósághoz bemutatandó s a tervező műépítész által két példányban szállítandó engedélyezési tervek is.

e) A vállalati pályázat kiírási műveletét, mely alatt az elfogadott és jóváhagyott költségvetés tételeinek munkanemek szerint való kivonatolása értetik. A vállalati pályázat pályázati hirdetményének szövege építő bizottsági ülésen a tervező műépítész közbejöttével állapítandó meg.

A pályázati kiírási művelet a tervezetnek és költségvetésnek ministeri jóváhagyásától szóló értesítés után harmincz nap alatt a munkatervek hatvan nap alatt a részletrajzok pedig oly időben szállítandók, hogy az építő iparosok azokat az építés folyamat alatt kellő időben megkapják s az általuk elvállalt szerződési határidők betarthatók legyenek.

f) A művezetést, mely alatt a szerződő műépítésznek az építendő városház foganatosításához való azon közreműködése értetik, mely szerint az építési szer255