Győr a modellváltó város 1867–1918. Források a dualizmus kori Győr történetéből - Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 33/2011 (Győr, 2011)

VII. Győr város építkezései, beruházásai 1861–1916

Győr város építkezései, beruházásai 66. forrás 1892. december 30. Győr város közgyűlésének határozata 1892-ből az új városháza építéséről 19. század második felében több alkalommal is felmerült, hogy a régi városháza helyett (amely a 16. században épült eredetileg reneszánsz stílusban, ma Győr Megyei Jogú város Levéltára található az épületben) egy új épületet építsenek. Az 1893-ban kiírt pályázatra 16pályamű érkezett be, melyek közül 1894-ben Hübner Jenő tervezetét fogadták el. Az 1896-ban megindult építkezés eredményeként 1900-ban átadhatták az új neobarokk városházát. Tárgyaltatott az új városház építése ügyében a 71/891. sz. közgyűlési határozattal104 kiküldött bizottságnak a városi tanács mint állandó választmány 9159/892. sz. ja­vaslata kapcsán beterjesztett jelentése az ezzel kapcsolatos s a közgyűlési meghí­vókon is jelzett kölcsönügy és a tárgyalás során felmerült indítványokkal együtt. - A beterjesztett jelentés s a tanács mint állandó választmány javaslata, úgy ennek ellenében az új városház helyének kijelölése és az építési költségek meg állapítása iránt a tárgyalás során felmerült indítványok a közgyűlés részéről beható tárgyalás alá vétetvén, annak befejezése után elnöklő főispán ur ő mél­tósága a kérdés eldöntését szavazás alá bocsájtja s tekintettel az ügy fontossá­gára a névszerinti szavazást rendeli el. Feltétetvén a kérdés: elfogadja-e a közgyűlés a tanács mint állandó választmány javaslatát a névszerinti szavazás eredményéhez képest 39 bizottsági tag és sza­vazati joggal bíró tisztviselő névszerint: Egerváry József, Falb Mátyás, Fábián Sándor, Fürst Dávid, Gassner József, Georgievic György, Giffing Mihály, Gün­ther Gyula, Hauzer György, Hechtl Frigyes, Hofbauer Károly, Horváth Lajos ügyvéd, Kletzár Ágoston, Königsberg Salamon, Matkovits Tamás, Ménes Ignátz, Mondovits István, Müller Imre, Nagy János, ifj. Niernsee Ferencz, Peregi Mi­hály, Peregi Imre, Pfeiffer László, Puntigám Rezső, Streicher János, Szent- mihályi Kálmán, Tóth Ferencz, Wolf Miksa, idősbb. Zechmeister Károly, Zech- meister Károly polgármester, Kiss Ferenc főjegyző, Fügi Ágoston, Szőts Árpád, Hidy Ernő tanácsnokok, Szily Zoltán ügyész, Schadl József főszámvevő, Veöreös Boldizsár I. aljegyző, Bánóczy Jenő tb. főszámvevő és Némethy Pál II. aljegyző „igennel”, — ellenben 37 bizottsági tag és szavazati joggal bíró tisztviselő név­szerint: Argay István, Bordás Antal, Csukássy Károly, Cziegler János, Domonkos Ferencz, Eitner K. J., Francsics Norbert, Friedmann Salamon, Gassner Ede, Hill- bert Ferencz, Jerfy Antal, Karvasy Kálmán, Dr. Kautz Gusztáv, Kränzlein Mihály, Knapp Manó, Krisztinkovits Ede, Lamberger Gyula, Lengerer János, Macher Sán­dor, Mohi Antal, Mihálkovits Tivadar, id. Odor István, Ott Ernő, Pereszlényi János, Perl József, Dr. Pfeiffer Fülöp, Dr. Riesz Ignátz, Schlichter Lajos, Dr. Sikor József, Stumpf Dózsa, Szendrői Sándor, Tóth Antal, Veöreös Jenő, Wottiz Károly, Zink János, Zittrich Mátyás és Dr. Angyal Armand főkapitány „nemmel” szavazván mi­után ekként a közgyűlés többsége a tanácsi javaslat elfogadása mellett nyilatkozott elnöklő főispán ur O méltósága a tanács mint állandó választmány javaslatát szó­többséggel elfogadottnak kijelenti és határozattá emeli. 104 A határozat értelmében a Bisinger-alapból (az 19. század első felének jelentó's polgára, Bisinger József végakarata szerint a pénzügyi alapot az új városháza építésének céljaira kell létrehozni) a befektetéseken nyert összeget használja fel a város az építkezéshez. 252

Next

/
Thumbnails
Contents