Győr a modellváltó város 1867–1918. Források a dualizmus kori Győr történetéből - Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 33/2011 (Győr, 2011)

VI. A gyáripar fejlődése 1896–1917

A gyáripar fejlődése

2. a 8469., 8473., 8474., 8475., 8476., 8479., 8480. kataszteri helyr. számú par- czellákból alakított 13 kát. hold 1556,5 négyzetölnyi területet négyzetölenkint 8 koronával számított 178852 kor.

Azaz Egyszázhetvennyolcezernyolcszázötvenkettő korona vételárért, a magyar ágyú-gyár r. társaságnak eladja.

3. a 8463, 8464, 8465/1. 8465/2. 8466, 8467, 8468, 8469, 8471, 8472, 8473, 8479, 8480, és 8481 kát. hrsz. ingatlanokból alakított mintegy 16 hold, 1000 négyzetöl nagyságú területek 8 azaz nyolc koronás négyetölenkinti egység ár mellett a magyar ágyúgyár céljaira az elővételi jogot 1923 évi december hó 31- ig biztosítja.

4. az alább felsorolt magánosok tulajdonában levő' területek és pedig:

a) kisk. Kúpi István és társaitól a 8402 kát. hrsz. 894 négyzetöl nagyságú,

b) Réthy Gyula és neje tulajdonában levő' 8403 kát. hrsz. 1360 négyzetöl nagyságú,

c) Szűcs Lajos és neje tulajdonában levő 8406 kát. krsz. 1214 négyzetöl nagyságú,

d) Komjáti Lajosné tulajdonában levő 8407., 8408., 8409., 8412., 8413., 8414. kát. hrsz. összesen 1502 négyzetöl nagyságú,

d)Nirnsee Janka és társai tulajdonában lévő 8415., 8416., 8417/1., 8417/2. és 8468. kát. hrszámú összesen 11 kát hold, 579 négyzetöl nagyságú,

f) Szűcs Lajos és társai tulajdonában lévő 8419. kát. hrsz. 1 kát. hold, 894 négyzetölnyi, összesen 16 kát. hold, 44 négyzetöl nagyságú területeket a magyar ágyúgyár r. társasággal együttesen négyzetölenkint 6. kor. Egységárért, összesen 153 864 koronáért kisajátítási egyezség útján megvesz akként, hogy a területből mintegy 8 hold, 1066 négyzetöl a magyar ágyúgyár rtárs. 7 hold 578 négyzetöl a város tulajdonába megy át, mind egyik vevő fél a rész, első terület vételárát lévén köteles fizetni.

II. A magánosoktól megveendő területekre nézve a kereskedelmügyi m. kir. minister úrtól a kisajátítási jogot város szabályozás jogcímen kéri.

III. A gyárvárosrész szabályozási tervén 2 számmal jelölt út és a vasút vonal mentén elhúzódó és a 4. s 5. sz. utcák közé eső terület sávot a magyar államvasutaknak meg vételre felajánlja.

IV. Kimondja, hogy a magánosoktól a város részére megszerzett 7 hold 578 négyzetöl nagyságú terület mintegy 70 668 kor. vételárát a magyar ágyúgyár r. társaság által fizetendő 178 852 kor. terület vételárból fedezi.

V. Elhatározza a közgyűlés, hogy az első számú útat a 3. számú útig, a 2. számú útat pedig az ágyúgyár déli kapújáig megnyitja, illetőleg az úttestet, a gyalogjárókat megépíti s az utakat fásítja, a mely út megnyitás és gyalogjáróépítés költségeihez az érdekeltek a városszabályozási, illetőleg gyalogjáró építési szabályrendeletek határozmányai szerint hozzájárulni tartoznak.

VI. Az út és gyalogjáró építéssel kapcsolatosan elrendeli a közgyűlés a 2. sz. útnak a 3. sz. útig terjedő szakaszán a csatorna, víz és légszesz vezeték kiépítését és a környék rendezésével járó munkák végzését.

VII. Az V. és VI. pontban részletezett munkálatok költségeit a közgyűlés 169 066 koronában állapítja meg és pedig a következő részletezéssel:

240