Győr a modellváltó város 1867–1918. Források a dualizmus kori Győr történetéből - Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 33/2011 (Győr, 2011)
VI. A gyáripar fejlődése 1896–1917
A gyáripar fejlődése 51. forrás 1904. január 21. Grab M. és fiai prágai czég kérvénye Győrött létesítendő viaszos vászon áru Győr czéljaira községi kedvezmények megadása iránt A közgyűlés a tanácsnak mint állandó választmánynak a 35/901. sz. kgy. határozattal kiküldött bizottság s a pénzügyi bizottság meghallgatása után tett 254/904. sz. javaslata alapján Grab M. és fiai prágai telepes czégnek az általa Gyűr sz. kir. város területén létesítendő viaszosvászon árugyár czéljaira kilátásba helyezi az alább felsorolt községi segélyt, és kedvezményeket: a) hajlandó a közgyűlés tégla és telek megváltási ár fejében legfeljebb 50 000 azaz: ötvenezer koronáig terjedhető áldozatot hozni és pedig olyformán, hogy — a czég által kért 8 kát. hold = 12800 □ ölnyi telekből a város közönsége 5556 □ ölet — mint tulajdonát o ölenként 2.50 K.ában összesen 13 890 k. értékben rendelkezésre bocsájt, — b) 3050 □ öl terjedőket csere utján □ ölenként 3.10 K. egységáron, összesen 9455 K. értékben a czég részére megszerez, — c) a hiányzó 4194 □ ölet a létesült egyezmény értelmében 2.5 K. áron összesen: 10 485 K. értékben beszerzi s így a szükséges 12 800 □ ölet, vagyis 8 kát. hold terjedőket 33830 K. értékben a czég rendelkezésére bocsájtja, míg ez összeget tégla beszerzés czéljaira fordítható 16170 koronával 50 000 koronára kiegészíti, megjegyezvén, hogy az előzetesen lefolytatott egyezségi tárgyalások értelmében a felsorolt telkek folytatásában még 3111 o öl terület fog □ ölenként a megszerzési áron terjeszkedés czéljából a czég rendelkezésére állani. Határozatban kijelenti azonban a közgyűlés, hogy akár a város közönsége közvetítené a czég és telek tulajdonosok közt a még szükséges telkek adásvételét, akár pedig a város közönsége venné meg és bocsájtaná a czég rendelkezésére és tulajdonába - az egyszer s mindenkorra nyújtandó községi segély pénzbeli értéke az 50000 azaz ötven-ezer koronát meg nem haladhatja. 1. Kilátásba helyezi továbbá a közgyűlés, hogy a létesítendő gyári vállalatot 15 éven át minden az állami adók után kivetett községi adó és útadó mentességben részesíti. 2. Biztosítja továbbá folyamodó czég részére az építés ideje alatt az építéshez használt anyagok után — és az üzem megkezdésétől számított 15 éven át az üzem fentartásához szükséges anyagok után az út, hídvám és kövezetvámmentességet. Ezen kilátásba helyezett kedvezményekkel szemben kiköti azonban a közgyűlés, hogy: 1. a tervezett gyár — a vismajor89 esetét nem számítva — legkésőbb 1905 év végéig üzembe helyezendő, ellenkező esetben az 50 000 koronában megállapított segély a város közönségének azonnal visszafizetendő. 89 Vis maior, latin eredetű kifejezés, jelentése előre nem látható körülmény, elháríthatatlan akadály. 226
