Győr a modellváltó város 1867–1918. Források a dualizmus kori Győr történetéből - Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 33/2011 (Győr, 2011)

I. Szakál Gyula: Győr a modellváltó város

Szakái Gyula

egyéb adók) tevődtek össze. A települések gazdasági erejét a befizetett adók nagysága jelölte ki. Ebből lehet következtetni, mekkora jövedelem képződött a polgároknál. Az összegek nagyságát két szempontból kell vizsgálni. Egyrészt mekkora az abszolút összeg, másrészt hogy egy főre kivetítve miképpen oszlik meg.

3. táblázat

Adóbefizetések és adóhátralékok összevetése12 (1908-as év. Az összegek koronába értendők.)

Összes adó

Egy főre vetített adó

Adóhátralék

/fő

Győr

1395444

31,49

202994

4,5

Miskolc

1579218

30,69

1010670

19,3

Debrecen

2 242 601

24,18

1178794

12,7

Szeged

2 335 637

19,73

1081264

9,1

Pécs

1561269

31,33

372228

7,4

Forrás: Saját szerkesztés, Thirring idézett munkája (i. m.) alapján.

Nem kívánunk kitérni a korabeli adókivetés gyakorlatára és az adóhátralékok keletkezésre, de elég sokat üzen a települések gazdasági teljesítményéről. Az összes adó miatt gazdagnak tartott, hatalmas népességű alföldi városok, mint Szeged és Debrecen, egy lakosra vetítve már győri mögé szorultak. Ebben a tekintetben Miskolc és Pécs hasonlít leginkább Győrhöz. Konkrét vizsgálatok hiányában az okokat pontosan nem ismerjük, de feltehetően a gyáripar hatásai húzódnak meg az adatok mögött. Ugyancsak nem érdektelen megvizsgálni az adóhátralékok ügyét. A legkedvezőbb helyzetben Győr volt, mind összességében, mind pedig egy főre vetítve, míg a legkevesebb hátralékkal rendelkező Pécs is közel kétszer annyival tartozott, de a legrosszabb helyzetben lévő Debrecen majdnem a hatszorosával.

Érdemes figyelmet szentelni annak is, hogy a város vezető rétege, a törvényhatósági bizottságban lévők milyen vagyoni állapotba voltak.

12 Thirring: i. m. 570. o.

20