Győr a modellváltó város 1867–1918. Források a dualizmus kori Győr történetéből - Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 33/2011 (Győr, 2011)

V. Kereskedelem és közlekedés 1872–1893

Kereskedelem és közlekedés 40. forrás 1885. január 23. Magyar Királyi Államvasutak Igazgatóságának levele. 45.394/84. szám Nagyméltóságú Minister Úr! A m. kir vasúti főfelügyelőség múlt évi augusztus hó 8-án 5195. sz. alatt kelt leiratával Győr szab. kir. város közönségének tisztelettel ide csatolt beadványát megvizsgálás és javaslattétel végett küldötte le a m. kir. államvasutak igazga­tóságának. Ezen beadványban nevezett közönség leginkább az ellen emel panaszt, hogy A) alatt ide mellékelt 1181. és 1188. sz. szelvényeknél levő pályaszinben két útát­járó, mely hivatva van a vidékkel fennálló közlekedést legnagyobb mértékben közvetítő két utcza (t.i. a „ hosszú”- és a „calvaria” utcza:) és a belváros között már jelenleg is meglevő igen élénk és mindinkább emelkedő forgalmat fentar- tani, illetőleg a népes „nádor” külvárost a belvárossal összekötni —, oly annyira kedvezőtlenül van elhelyezve, illetőleg a közforgalom a vasúti forgalom által oly annyira van akadályozva, hogy eddig is különösen heti és országos vásárok al­kalmával az ottani rendőrségnek csak nagy erőfeszitéssel sikerült a könnyen elő­fordulható szerencsétlenségeket elhárítani; most azonban: midőn a vasúti forga­lom a budapest—ujszőnyi vonal megnyitása által már is lényegesen emelkedett, a győr—sopron—ebenfurthi személyvonatoknak a pályaudvarba behozatala és on­nét inditása által még inkább fokoztatik — alig képzelhető, hogy az emlitett két átjárónak a vasúti forgalom által megkivántató elzárása illetőleg nyitása alkal­mával az össze torlódások következtében is balesetek elhárithatók lennének. Emlitett két átjáró forgalmának megakasztását nevezett közönség azon felül és főképen annak tulajdonítja, hogy e helyeken állíttatnak össze és rendeztetnek egyszersmind az összes vonatok. Mindezen bajok létezését s ez állapotnak az állomás jelen helyzetében alig ja­vítható voltát részemről is megerősiteni illetőleg elismerni vagyok kénytelen és figyelembe véve azt, miszerint a vasúti forgalom még folytonosan emelkedik a jelenlegi berendezés fentartása mellett csakugyan előreláthatatlan, hogy emli­tett két átjárón miképen lesz lehetséges egyrészt a közúti-, másrészt pedig a vas­úti forgalmat nagyobb fennakadások nélkül fentartani. De ha Győr állomás helyzete illetőleg elrendezése kedvezőtlen a közúti forga­lomra nézve, még sokkal kedvezőtlenebbnek mondható az a vasúti forgalom biz­tonsága és gyors kezelhetősége szempontjából. A vágányok kedvezőtlen elrendezése és elégtelen száma miatt a vonatok be sem bocsáthatók az állomáson olyan vágányra, melyen azok kezelhetők lennének s a szükséges vonatfeloszlatások és isméti rendezések nem különben egyes kocsik­nak rendeltetési helyeikre állitása, kihúzása és a vonatokba behelyezése csak is rendkívüli időveszteséggel, rendkívüli munkával és igy rendkívüli pénzáldozat­tal lehetséges és minden erőltetett szolgálattétel mellett is nem ritka esetekhez tartozik az, hogy árúkkal megrakott vagy megrakás végett érkezett üres kocsik 24 órán át sem állíthatók a raktárakhoz s viszont az itt kiürített vagy megrakott kocsik onnét ki nem húzhatók. Hogy tehát a szállító közönség követelményeinek — a mennyire lehetséges — még is megfelelni lehessen, kényszerűségből azon gyakorlat vétetett alkalmazásba, 199

Next

/
Thumbnails
Contents