Győr a modellváltó város 1867–1918. Források a dualizmus kori Győr történetéből - Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 33/2011 (Győr, 2011)
I. Szakál Gyula: Győr a modellváltó város
Szakái Gyula Győr szerepkörei A szerepkörök alapján való tipizálás fóleg geográfiai megközelítés, de a történészek is szívesen alkalmazzák a városok összehasonlítására. A szerepkörök nemcsak presztízst adnak a településnek (pl. korábban püspöki székhely, vagy napjainkban egyetemi város), hanem jelentős fejlesztési erőforrásokat is. Timár Lajos egyik korábbi történeti munkájában hat nagy szerepkört különített el, több alfunkcióval.11 2. táblázat Magyarország várostípusai, valamint a kereskedelmi népesség és az értelmiség aránya 1941-ben. I. Nagyvárosok regionális központ szerepkörrel, sokoldalú funkciókkal: 1. Jelentős közigazgatási és iskolaváros funkció: Debrecen kereskedők 6,0% értelmiség 13,8% Szeged: kereskedők 4,5% értelmiség 11,9% 2. Iparváros nem teljes regionális szerepkörrel: Miskolc kereskedők 5,9% értelmiség 8,0% II. Nagy középvárosok, nem teljes regionális szerepkörre: Pécs kereskedők 5,4% értelmiség 12,0% Győr kereskedők 5,4% értelmiség 13,0% III. Középvárosok - az értelmiség, s a közlekedés és kereskedelmi szféra együttes aránya 25% fölött. 1. Részleges regionális szerepkörrel, sokrétű funkciókkal. Szombathely kereskedők 5,7% értelmiség 14,3% Székesfehérvár kereskedők 5,2% értelmiség 13,5% Sopron kereskedők 5,0% értelmiség 17,2% 2. Megyeszékhely szerepköre a) A közigazgatási funkció a domináns: Kaposvár kereskedők 6,3% értelmiség 15,5% Gyula kereskedők 5,4% értelmiség 10,0% b) Eró'sebb agrárielleg: Kecskemét kereskedők 3,8% értelmiség 7,3% Békéscsaba kereskedők 5,2% értelmiség 7,6% c) Jelentős inari vagv/és közlekedési funkciók: Szolnok kereskedők 4,2% értelmiség 12,0% Nyíregyháza kereskedők 6,4% értelmiség 10,8% Nagykanizsa kereskedők 6,4% értelmiség 10,7% 11 Timár Lajos (1994): 62. o. 18
