Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 32/2011 (Győr, 2011)

Hudi József: „Mindnyájan egy nyáj legyünk az ő pásztorsága alatt”. Adalékok Haubner Máté egyházi folyóirat-alapítási kísérletéhez

Hu di József

A közgyűlésen jelen nem lévő Haubner valószínűleg nem tudott arról, hogy kérelmét együtt tárgyalták Guzmics Izidor hasonló tartalmú levelével, amellyel a Vallási és Egyházi Tárhoz szeretett volna olvasókat (előfizetőket) és munkatársakat toborozni. A közgyűlés először Guzmics kérelmével foglalkozott, s a hasznos folyóiratot a főbb iskolák elöljárói és igazgatói, valamint a „tudományokat kedvellő” „minden renden lévő” egyházi és világi olvasó, illetve „társaság” (egyesület) figyelmébe ajánlotta az esperességeknek kiadott körlevelek útján.16

A két végzésből világossá vált, hogy az egyházkerület mindkét kezdeményezést jónak és támogatandónak ítélte, és a döntést az olvasóközönségre bízta. Ugyanígy járt el a legtöbb írói-kiadói megkeresés esetén.

Haubner bizonyára sejtette, hogy a folyóirat-alapítási versenyben vesztésre áll: a szervezésben hátrányban volt, hiszen Kováts Pesten „ Scopus et planum operis periodicum: Egyházi értekezések és tudósítások” címmel már 1830. január 7-én közzétette tervezett folyóiratának programját.17 18 Ezután Guzmics lépett színre, de ő is megelőzte a győri prédikátort. Az előfizetési felhívást 1831. október 4-i dátummal tette közzé, s az 1832. évi pesti József napi vásárra már piacra is dobta a folyóirat első számát.16

Biztos, hogy a Keresztény Egyházi Tár c. folyóiratra nem jelentkezett elég előfizető, ezért nem jelenhetett meg. Nagy kár, mert ekkoriban Győrnek nem volt időszaki kiadványa.19 A kudarc oka valószínűleg az volt, hogy az ekkor még gyenge egyházi olvasóréteg nem volt képes egyszerre három folyóiratot eltartani.

Ezek után aligha csodálkozhatunk azon, hogy a versenytársak folyóirata sem volt hosszú életű: Kováts 1832-ben indult folyóirata pár év múlva megszűnt. Guzmics Egyházi Tár c. folyóirata (1832-1839) történetének végére a szerkesztő halála tett pontot. A katolikus érdekeket a szabadságharc bukásáig a Religio és Nevelés (1841-1849) képviselte.20 Ezzel párhuzamosan jelent meg a liberális szellemű Protestáns Egyházi és Iskolai Lap (1842-1848), a magyarországi protestáns vallási élet

későbbi három szintén vallásfelekezetek felett álló folyóirat leendő szerkesztője ettől (nyilván anyagi okokból) eltekintett. Az Egyházi Értekezésekre lásd: Tudományos Gyűjtemény (1817-1841) repertóriuma. Összeáll.: CSÉCS Teréz. Győr, 1998. 26-27.

16 DREL I. l.a. Közgyűlési jkv. 1832. június 18-20. Nr. 92.

17 SZINNYEI József: Magyar írók élete és munkái. Bp., VI. 1899. 1339.

18 Guzmics Izidor az előfizetési felhívásban közölte, hogy a márciusi József napi vásárra kívánja megjelentetni az első számot, ami meg is történt, hiszen Haubner májusi leveléből kiderül, hogy tudott róla, sőt olvasta is. Fehér Katalin szerint az első szám „1832 tavaszán, feltehetően márciusban, Pesten látott napvilágot, Beimel kiadásában, Vallási és Egyházi Tár címmel.” Vö. FEHÉR 2003. 357.

19 HORVÁTH József: A dualizmuskori Győr időszaki sajtójának történetéből. In: Győri Tanulmányok 31/2010. Zechmeister Károly Emlékszám II. 1910-2010. Győr, 2010. 149-169., különösen 151. A korszak sajtójáról: Győr-Moson-Sopron megye időszaki sajtójának bibliográfiája. Szerk.: HORVÁTH József. Győr, 2000.

2(1 FEHÉR Katalin: Egy reformkori katolikus hetilap, a Religio és Nevelés (1841-1849). = MKSzle 2004. 1. sz. 14-28.

8