Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 32/2011 (Győr, 2011)
Borbély Tamás: "…Az elvek, amiket mi képviselni szeretnénk, azok örökök, változatlanok.” Dr. Söveges Dávid bebörtönözése
Süveges Dávid bencés szerzetes, gimnáziumigazgató bebörtönzése kell venni az egyházat, mint számottevő befolyással rendelkező, ellenséges tevékenységet folytató szervet. ”1 A Katolikus Egyház befolyásától való félelem nem volt alaptalan, ha megvizsgáljuk a hittanórákra járó diákok arányát a megyében. A hitoktatás helyzete a következőképpen alakult: 1956. október 23. előtt az 53.629 tanuló 53,6%-a járt hittanra. Ugyanez az arány október 23. után 85-90%-ra változott.7 8 Bár a forradalom elbukását követően nagyjából visszaálltak a korábbi arányok, a hittanoktatásban résztvevők arányának egyik napról a másikra történő drasztikus növekedése egyértelmű jelzéssel bírt a hatalom számára. Nyilvánvalóan negatív jelzésként értékelte a hatalom, hogy a Rákosi-korszak agresszív egyházellenes propagandája ellenére a „klerikális reakció” bár eltérő módon, de még mindig érezhető befolyással bír a különböző osztályokra. Ebben a helyzetben kerül sor Söveges Dávid bencés szerzetes, gimnáziumigazgató elhurcolására, bántalmazására, perére, illetve súlyos büntetésére. A pannonhalmi gimnáziumba március 13-án érkeztek a Megyei Rendőr Kapitányság Politikai Főosztályának9 nyomozói; kíséretükkel és fegyveres biztosításukkal a Győri Karhatalmi Zászlóalj legalább egy százada volt megbízva.10 Körülzárták az épületegyüttest, az állomány másik része a rendőrnyomozókkal együtt behatolt az épületbe. Ugyanezen a napon - a házkutatást követően - magukkal vitték Söveges Dávid atyát, a Bencés Gimnázium igazgatóját. Valószínű, hogy a házkutatásra, illetve a karhatalmisták jelenlétére pusztán erődemonstráció, megfélemlítés céljából volt szükség. Ez az erődemonstráció szervesen hozzákapcsolódott az 1957. márciusában a megyében, valamint országszerte zajló megfélemlítő akciókhoz. A legérdekesebb kérdés talán az, hogy vajon a házkutatás előtt már eldöntött tény volt-e, hogy Söveges Dávidot letartóztatják, és perbe fogják, vagy egyáltalán céljuk 7 Az MSZMP Győr-Sopron Megyei Intéző Bizottságának 1957. március 11.-i ülése. 2./ Az MSZMP Ágit. Prop. Osztály jelentése a katholikus egyház szerepéről, tevékenységéről ebben a helyzetben. GYVL 1956-os gyűjteménye. 8 Uo. 9 A Megyei Rendőr Kapitányságok Politikai Főosztályának személyi állományának összetételéről: „1956. november 27-ei keltezéssel jelent meg a kormány elnökhelyettese és a legfőbb ügyész 5004/1956. számú együttes rendelete a volt államvédelmi szervek beosztottainak elbocsátásáról és tevékenységük felülvizsgálatáról A jelzett rendelet alapján 1957. január 8-ig felülvizsgált 4986 volt AVH-s — ebből 3048 fő operatív állományú volt, 1923 fő egyéb munkaterületen (irodai munka, futár stb.) dolgozott — közül 4971 kapott igazolást. Garamvölgyi Vilmos, az Országos Rendőrfőkapitányság vezetője az MSZMP Ideiglenes Intéző Bizottságának 1957. január 14-ei ülésén nem is titkolta, hogy a politikai osztályon dolgozó elvtársak valamennyien a volt A VH-tisztekből, legénységből tevődnek össze...". Forrás: BARÁTH Magdolna: A Belügyminisztérium újjászervezése 1956 után http://www.rubicon.hu/magvar/oldalak/a belügyminisztérium uiiaszervezese 1956 után/ . 2010. 09. 19. 10 Győrött a Karhatalmi zászlóalj 1956 december közepén alakult meg, első napokban a Honvédség tisztjeivel közösen járőröztek, majd december 29-től önállóan tevékenykedtek, a tárgyalt időszakban Bohár József a zászlóaljparancsnok. Forrás: Győr, 1956 II. kötet, Főszerk.: BANA József, Győr Városi Levéltár. Győr. 1996. (Győri Tanulmányok; 18.) 535-536. 85