Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 32/2011 (Győr, 2011)
Borbély Tamás: "…Az elvek, amiket mi képviselni szeretnénk, azok örökök, változatlanok.” Dr. Söveges Dávid bebörtönözése
Borbély Tamás Márciusban újra kezdjük? Az „ÁVH” visszatér Pannonhalmára „A katholikus egyház reakciós történelmi szerepéhez híven fokozott aktivitást fejtett ki az ellenforradalom napjaiban Győr-Sopron megyében is. Kihasználva ideológiai befolyását jelentős nyomást gyakorolt az események menetére. ”4 Ezek a bevezető mondatok a Magyar Szocialista Munkáspárt Győr-Sopron Megyei Intéző Bizottságának 1957. március 11-i ülésére íródtak a „Katolikus Egyház szerepéről és tevékenységéről a forradalom alatt és után" című jelentéshez. A megyei pártvezetők tanácskozásukat furcsa véletlen folytán, két nappal ár. Söveges Dávid atya, a Pannonhalmi Bencés Gimnázium igazgatójának az elhurcolása előtt tartották. Dávid atya megpróbáltatásainak kezdete egybeesik a kommunista hatalom által jelentősen túlbecsült MŰK („ Márciusban Újra Kezdjük”) keltette fenyegetésekkel. Az őszi fegyveres felkelésben harcoló néhány fiatal azzal a reménnyel bíztatta magát, hogy 1957. március 15-én újrakezdődnek, kezdődhetnek a harcok. Az erről tudomást szerző belügyi apparátus - az ÁVH korábbi gyakorlatának megfelelőn mesterségesen felnagyította a szervezkedést, hogy az újabb felkelés kitörésének megakadályozásával bizonyítsa eredményességét.5 A hatalom szerint a háttérben meghúzódó, sötét szervezkedések egyik legerősebb mozgatórugója pedig maga a Katolikus Egyház volt. A már idézett jelentés a következőkben foglalja össze az egyház forradalom utáni tevékenységét: „ Teljes visszahúzódás minden szerepléstől, erősebben, mint a múltban. Tevékenységük kevésbé látható, de burkoltan tovább folytatják. ” A Katolikus Egyház visszatért az október 23. előtt alkalmazott „módszereihez”, amely „ ... az egyház befolyásának növelését célozza, másrészt mozgósító jelleggel bír”.6 A jelentésből jól látszik, hogy különösen veszélyesnek ítélték meg ezt a tevékenységet az ifjúság szempontjából. A fiatalokat a hittanórák keretei között vagy az ifjúsági mozgalmaktól, szervezeti élettől való távoltartás révén igyekeznek befolyásolni. Összegzésképpen a következőket fogalmazza meg a jelentés: „ Mindezek a jelenségek azt mutatják, hogy megyei politikánkban figyelembe 4 Az MSZMP Győr-Sopron Megyei Intéző Bizottságának 1957. március 11-i ülése. 2. / Az MSZMP Ágit. Prop. Osztály jelentése a katholikus egyház szerepéről, tevékenységéről ebben a helyzetben. Győr Városi Levéltár (továbbiakban: GYVL) 1956-os gyűjteménye. (Az idézett szövegrészeket betűhíven, eredeti helyesírásuknak megfelelően közlöm.) 5 SZAKOLCZAI Attila: Az 1956-os forradalom és szabadságharc. Budapest, 1956-os Intézet. 2001. 89. 6 Az MSZMP Győr-Sopron Megyei Intéző Bizottságának 1957. március 1 l.-i ülése. ÍJ Az MSZMP Ágit. Prop. Osztály jelentése a katholikus egyház szerepéről, tevékenységéről ebben a helyzetben. GYVL 1956-os gyűjteménye. 84