Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 32/2011 (Győr, 2011)
Csík Tamás: Az 1910-es népszámlálás Győrött
1910-es népszámlálás Győrött tető befejező sorokra ragadtatta magát: „kérem tehát az én visszatartott, jóllehet keservesen megérdemelt illetékemet sürgősen kiutalni, mert a „munkások bérének elvonása égbekiáltó bűn!”20 Nem ismert, hogy végül sikerült-e Hupka György sérelmeit orvosolni, viszont az ügy elhúzódására utal, hogy az végül a kereskedelmi minisztériumba is eljutott. Túlzásnak tűnhet ebben az esetben olyan okokra hivatkozni, „melyek hazánkban a polgárság elégedetlenségét, sőt kivándorlását is előidézik”,21 viszont az eset talán közelebb hozza korunkhoz egy letűnt korszak köz- igazgatásának problémáit. A népszámlálás eredményei A népszámlálás bemutatása, mint közigazgatási tevékenység, fontos lehet hivataltörténeti szempontból, Hupka György esete pedig egy érdekes színfoltja lehet a népösszeírásnak. Viszont a történettudomány nézőpontjából lényegesen fontosabbak a népszámlálás végső eredményei. A készült kimutatásból igyekeztünk azokat az adatokat kiválasztani az elemzéshez, amelyek egy összehasonlítás alapjául szolgálhatnak az 1900-as népösszeírással. így kerül bemutatásra a népességszám növekedése és a lakosság egyes korcsoportjainak a népességhez viszonyított aránya. Egy város fejlődésének szintén fontos mérőszáma lehet a keresők arányának, illetve a 100 keresőre eső eltartottak számának változása. A munkaviszonyt vizsgáló összehasonlítás és az egyes foglalkozási ágakban dolgozók arányának bemutatása mellett még az ipari vállalatok számának változása, és az értelmiségi keresők arányának alakulása alkotja a munkában álló népességre vonatkozó részét a tanulmánynak. A lakosság műveltségi állapotának bemutatásához fontos mutatók az írni és olvasni tudók, valamint a középiskolát végzettek aránya, míg végül a választásra jogosultak számának megállapításához kerülhetünk közelebb a 24 éven felüli férfi- lakosság arányának elemzésével. Még többet mondanak ezek az értékek egy másik összehasonlítás keretében, így más dunántúli, törvényhatósági jogú városokkal összevetve, jelen esetben Péccsel, Székesfehérvárral, Komárommal és Sopronnal. Mivel az összehasonlítás egyben számos nehézséggel is jár a városok eltérő helyzete miatt (pl.: lakosok száma, város mérete), ezért az 1900-as népszámláláshoz képest mért különbözetet három esetet kivéve (a népesség száma az adott városban, a 100 főre eső eltartottak száma és az ipari vállalatok száma) minden esetben százalékban adjuk meg. Minden népszámlálás esetében természetesen a legfontosabb mérőszám az adott területen, az előre meghatározott időközben tartózkodók száma. A korabeli statisztika megkülönbözteti a természetes és a tényleges szaporodást. A kettő közötti különbség a ki- és bevándorlók számából adódik, így a tényleges szaporodás esetében a valós népességgyarapodást kaphatjuk meg. Viszont nem mellőzhető a másik 20 GYVL Győr thj. város tanácsának iratai, elnöki iratok 127/1911. pm. 21 GYVL Győr thj. város tanácsának iratai, ügyviteli iratok 1280/1911. sz. 55
