Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 32/2011 (Győr, 2011)
Székely Zoltán: A Szemenyei-ház
A S^emenjei-há^ (iephi[piariu]s et epoc[illator]) valamint Henricus Hasze szabó (sartor) váltotta fel.55 56 Az előbbi a következő évre is maradt.57 58 Az 1828/29-es összeírásban azonban új bérlővel találkozhatunk: Nicolaus Jurmánovits szabóval (sart[or]),5H aki egészen az 1834/35. évi conscriptioig maradt. Némely években akadt bérlőtársa is: így az 1832/33. év során Steiner Ferenc mészáros, vagy a következő évben Schmutzer Antal órásmester. Jurmánovits már egyértelműen a Szemenyei-házban lakott, mint az az alábbiakból kiderül.59 Őt 1836/37. és 1843/44. között Altman Mátyás váltotta fel.60 Az 1825/26. esztendei adóösszeírás során a Schäffer-telek részeit - amelynek tulajdonosa ekkor már Schäffer Jakab özvegye - 7 tételben sorolják fel.61 Az 1828/29. évi conscriptio jelentős változást rögzített: a telket két, egy 403 5/6 □ és egy 169 1/6 □ nagyságú részre osztották. Az összeírásban az előbbi az 1., míg az utóbbi a 2. számot kapta: ennek a kisebbik telken álló háznak volt a bérlője Jurmánovits.62 63 Az ingatlan e felosztásával a Bécsi kapu tér 3. és 4. sorsa immáron véglegesen kettévált. Az 1831/32-es conscriptiotól’ kezdődően az összeírást a Vigyázó toronytól, azaz a Fehérvári-kapu felett emelkedő Tűztoronytól kiindulva végezték, így a házak számozása is megváltozott. Özvegy Schäffer Jakabné ingatlanai ettől kezdve a 72. és 73. számon szerepelnek az összeírásokban, az 1828/29. évben megadott teleknagyságokkal. Az 1834/35. évi conscriptio két tételben írja le a 73. sz. telket: 42 3/6 □ nagyságú a ház, amelyhez 21 3/6 □ területű Bástya alatti fundus tartozott.64 A 73. sz. ingatlant özvegy Schäffer Jakabné örökösei 1843. február 6-án eladták főtisztelendő Asztl János apátnak és győri kanonoknak 11 000 váltóforintért, azaz 4400 ft ezüstpénzért.65 A következő 1843/44-es összeírás már a kanonok neve alatt vette számba a telket, amelynek mindkét, már ismert nagyságú részét egyaránt ház megnevezéssel jelölte.66 Asztl János (f 1850. július 8.) a pozsonyi generális szemináriumban végezte a 4. (1787/88.) és az 5. (1789/90.) évet 1787-90-ben. Később 55 Ez, s a szintén italmérőként dolgozó előző bérlő talán Scháfferék alkalmazottja lehetett, akikről tudjuk, hogy az 1820-as években italmérést is üzemeltettek. (Csomortány Gömöri Rozmann 2008, 14.) 56 GYVL IV. 1064.a. Conscriptiones... 1823/24. 5 GYVL IV. 1064.a. Conscriptiones... 1824/25. 58 1828. szeptember 17-én váltotta meg a polgárjogot a katolikus német szabó, aki a szlavóniai Beravith-ból érkezett. GYVL Album Dominorum Civium... Anni MDCCXLIII. 3664. 59 GYVL IV. 1064.a. Conscriptiones... 1828/29. - 1834/35. “GYVL IV. 1064.a. Conscriptiones... 1836/37.-1843/44. 61 GYVL IV. 1064.a. Conscriptiones... 1825/26. 62 GYVL IV. 1064.a. Conscriptiones... 1828/29. 63 GYVL IV. 1064.a. Conscriptiones... 1831/32. 64 GYVL IV. 1064.a. Conscriptiones... 1834/35. 65 GYVL Felvallási jegyzőkönyvek 1833. 1844. 210. föl. 610 Nr. 1V.A. 1056pp/29 66 GYVL IV. 1064.a. Conscriptiones... 1843/44. 29
