Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 32/2011 (Győr, 2011)

Székely Zoltán: A Szemenyei-ház

A S ^emenyei-há^

ehhez a periódushoz köthető. Az 1764-es városi tanácsülési jegyzőkönyv a Bécsikapu melletti Stockhaust börtönnek nevezi, amely egyben szabad katonák szállásaként is szolgált.23 A nagy alapterületű épülettömb tehát részben kvártélyként, részben börtönként funkcionált és kápolna is csatlakozott hozzá. Alkalmasint magába foglalta a későbbi Szemenyei-ház egy részét is.24

A terület következő sematikus térképi ábrázolásain folyamatosan látható a Stockhaus épülettömbje. Az 1730-40-es esztendőkre datált térképen25 a Stockhaus azonos formát mutat a francia nyelvű felvételi rajzzal. Az 1757-ben készült felmérési rajzon26 eltűnik a kápolna kereszttengelyben fekvő, előreugró tömbje és megjelenik a Scháffer-házra ma is jellemző lemetszett sarok. Számunkra azonban mindezeknél fontosabb, hogy a vékony vonallal két részre osztott épülethez északi végén egy keskenyebb tömb csatlakozik. (11. kép) Ez a kis alapterületű, a Stockhausná1 kisebb mélységű épület27 már egyértelműen a későbbi Szemenyei-ház magja, amelyet a műemléki kutatás is megerősített. A Scháffer-ház utcai helyiségsorát 1737-ben építették ki, amelynek szélső északi helyiségét ajtó kötötte össze a Szemenyei-ház telkén álló épülettel.28 (12. kép) Mivel ekkor még a Stockhaus is földszintes volt, a kérdéses épületet hasonlóképp képzelhetjük el.29

Összefoglalva az eddigieket: a Bécsi-kapu és a kazamata-lejáratok közötti várfal belső oldalához már a 16. század második felében egy épület tapadt - a későbbi Scháffer-ház amelyet azután börtönként és kvártélyként használtak. A 17. század második felében ennek északi oldalához egy kisebb toldalékot építettek. A két épületet 1737-ben átjáróval kapcsolták össze.

A török elleni felszabadító háborúk végeztével a győri végvár katonai jelentősége megszűnt. Az ebből adódó következtetések levonására azonban egészen 1784-ig kellett várni: II. József császár ebben az esztendőben adta át a katonai létesítményeket a város tulajdonába. A tanács hamarosan megkezdte a hasznosítható területek értékesítését. 1785. március 1-jén Johannes Paulus Fleischmann kelmefestőnek eladták a Bécsi-kapu melletti volt börtönépületet 3815 forintért. Az 1787/88-as adóösszeírásban 1. sz. telekként jelenik meg - ekkoriban az összeírást a Bécsikaputól kezdték -, amelynek az alapterülete 97 négyszögöl. Ez az épület tehát a

23 Csomortány Gömöri Rozmann 2008, 7.

24 Ezt megerősíthetik a Szemenyei-házból a 2010 őszén folyó felújítási munkálatok során szórványosan előkerült bélyeges téglák. A XAP feliratú téglát Lővei katalógusa nem ismeri, de a pandanjának tekinthető PAX jelzésű téglákat a 17. század második felére keltezi. (Lővei 1983, kát. 361-362.) Ugyancsak ismeretlen típus a DRS[?]M bélyeges tégla, amelyhez a legközelebbi párhuzam egy DRKM betűjeles, 1707-es évszámot viselő darab. (Lővei 1983, kát. 69.)

25 Borbíró-Valló 1956, 165. ábra. A karmeliták épülettömbje alapján mindenképp 1729 után készült.

26 XJM Helytörténeti Gyűjtemény C.65.39.1.

27 Ez az elrendezés azután a 19. század eleji térképeken is visszatér, mint alább látni fogjuk.

28 Csomortány-Gömöri-Rozmann 2008, 50-51.

29 Esetleges kisebb átalakítás jele lehet az 1777-es jelzésű tégla (vö. Lővei 1983, kát. 172b).

25