Zechmeister Károly emlékszám II. 1910–2010 - Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 31/2010 (Győr, 2010)
Márfi Attila: Polgárosodási folyamatok Pécs kulturális életében a dualizmus alatt
Már fi Attila Második fontos vállalkozásként kell említeni az úgynevezett Yiibaj-fék Kávéházi, amit Ribay Ferenc alapított az 1870-es évek elején a Fő téren álló Ciszterci Gimnázium mellett. Nagytermében a korszak kedvelt játéka a tekeasztal is ott volt. A kávéházhoz kis kerthelység is tartozott, ami népszerűvé tette a „Ribayt”, s hamarosan a pécsi elit közkedvelt találkozóhelyévé vált. Ami értéke volt a kávéháznak, ugyanaz vált lassan ellenére is, ugyanis a meghitt, békés idilli vendéglátóhely ezen a szinten való fenntartása csak nehézségek árán volt megtartható. Pedig a Ribay elismertségét és legendáját fokozta, hogy egy alkalommal I. Ferenc József is megszállt a Kávéház vendégfogadójában. S amikor 1896-ban az otthont adó épületet lebontották, már nem sikerült a legendás Ribaynak újabb, s mégis hasonló helyszínt keresni. A Ribay Kávéházat övező legendák egyike, s egyben utolsó története, mely szerint a pécsi diákság lampionos menettel búcsúzott el éjszaka a nyilván általuk is megbecsült és gyakorta látogatott kávéháztól.161 Még az elsők, az úttörő kávéházak közé sorolhatjuk a beszédes elnevezésű Kávéforrás címmel meghatározott intézményt is, amit Kiss Lajos alapított 1877 májusában a Ferencziek utcájának elején. Ez a kávéház képviselte talán a legjobban azt az átmenetet, ami a kezdeti korszakra jellemző volt. Azaz nem volt könnyű megállapítani, hogy az étterem, vendéglő, vagy kávéház funkció jellemző-e szolgáltatásaikra. Kétségkívül érdekes színfoltja volt a korai időszaknak, ahol a meleg kávé mellé borjúpörköltet, hideg kocsonyát, vagy éppen tepertős pogácsát is felszolgáltak, finom szkókói borral. Azaz elég összetetten képviselte a gasztronómiai élvezeteket. Tulajdonképpen a kezdeti időszakban a bizalmas, intim viszony érzékelhető, a fénykor azonban már magával hozott némi arisztokratikus elszigetelődést, a kávéházak előkelőbbek lettek, ezért némi tartózkodás tapasztalható, még a törzsvendégek körében is. A kávéház kultúra fénykora E kezdeti kávéházi jelenlétet követően a kávéházi élet az 1880-as évektől a századfordulóig váltott át pezsgő, folyamatosan változó vendéglátó rendszerré. Kevés olyan belvárosi vendéglátó egység volt ebben az időszakban, amelynek ne lett volna kávéháza, vagy ehhez hasonló szolgáltatása. Ennek a korszak volt egyik igen jellegzetes vendéglátóhelye a mai Széchenyi tér déli részén, a Lóránt palota földszintjén (ma Gyógyszertár) 1888. november 24-én megnyílt Központi KávébáAlapítója az a Schaffer J. Béla, aki a régi Bedő Kávéházban szerezte meg vendéglátói tapasztalatait.162 Öt év múlva azonban kezdetét vette a bérlők kerengője, de ez nem ártott különösebben a kávéháznak, mert mindegyikük színesítette ödeteivel, vagy a régi értékrend szinten tartásával a kávéházi életet. S itt már a századfordulótól megjelentek az alkalmi zenés, vagy műsoros programok, varieté előadások, amelyek mindegyik kávéházat megérintették ebben az időszakban. 1904-ben Lukács Sándor vette át a Központi bérleti jogát, s nem tudni milyen elgondolásból, de megváltoztatta bérleménye nevét, s ezentúl Balaton Kávéházf&ént működött tovább, de nevezték olykor az előbbi korszakához igazodva 161 Kovács Lajos: I.rn. 105. 162 Uo. 109. 92
