Zechmeister Károly emlékszám II. 1910–2010 - Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 31/2010 (Győr, 2010)
Csurgai Horváth József: A dualizmuskori thj. városok fejlődésének sajátosságai, Székesfehérvár dualizmuskori fejlődése
Csurgai Horváth József Székesfehérvár polgári népességének gyarapodása magas volt 1900-1910 között, amikor 4377 fővel növekedett; számottevő volt 1869-1880 között, amikor 2929, illetve 1890-1900 között a 2093 fős növekedés. A fentieknél lényegesen kisebb növekedés volt tapasztalható 1880-1890 között, amikor 1936 fővel gyarapodott a polgári népesség. 1869-1880 között a népesség szaporodása 12,91%-ot, 1880-1890 7,56%-ot,1 2 1890- 1900 között 10,5%-ot, 1900-1910 között 14,4%-ot tett ki. 1869-1910 között a polgári népesség 12 145 fővel, vagyis 53,5%-kal növekedett. A Dunántúl nagyobb törvényhatósági jogú városaiban, ezen időszakban — 1869-1910 - Győr népessége 62,4%-kal,3 Pécs népessége 100,5%-kal, Soproné 49,7%-kal növekedett a polgári népesség tekintetében.4 Ennek eredményeként, bár Székesfehérvár népessége 1857-ben mind Pécs, mind Győr városokét meghaladta, 1869-ben Pécs,5 1910-ben Győr népessége is megelőzte. (Utóbbi oka az volt, hogy 1905-ben két szomszédos községet csatoltak a városhoz.) Sopron népessége 1857-ben meghaladta ugyan Székesfehérvárét, ekkortól azonban a növekedési üteme lelassult, a századfordulóra — rövid időre — azonban ismét népesebb város lett.6 A törvényhatósági jogú városokhoz (átlagához) hasonlítva 1869-1880, 1900-1910, 1910-1920 között meghaladta azok népességnövekedési átlagát Székesfehérvár népes- séggyarapodása. (1900-1910 között azonban csupán 0,1%-kal)7 Az 1880-1890, 1890- 1900 közötti évtizedekben azonban jelentősen elmaradt a törvényhatósági jogú városok ádagától, ezek 12,3 és 18,0%-os fejlődésével szemben 7,6 és 10,5%-kal gyarapodott.8 1 Magyar Statisztikai Évkönyv. Új folyam. I. köt. 1893. Bp., 1894. 18. p. 3 Győr népességnövekedésében szerepet játszott Győrsziget és Révfalu községek városhoz történő csatolása 1905-ben. 4967 fős, illetve 2259 fős népességtöbblet keletkezett. 4 A Magyar S^ent Korona országainak 1910. évi népszámlálása. VI. rész. Végeredmények összefoglalása. Új sorozat. 64. köt. Bp., 1920. 6-7. p. Pécs népességének növekedési üteme egyenletesen magas, visszaesést 1900- 1910 között tapasztalhatunk, ekkor csupán 13,9%. Győr népességének növekedése 1890-1900 között 20,9%, de erős növekedési ütem figyelhető meg (17,3%) a következő évtizedben. 5 Pécs esetében az 1853 óta jelenlévő és folyamatosan terjeszkedő DGT bányaüzemei jelentették elsősorban a demográfiai változásokat. 6 A Magyar Szent Korona országainak 1910. évi népszámlálása. VI. rész- Végeredmények összefoglalása. Új sorozat. 64. köt. Bp., 1920. II. Részletes kimutatások. 6-7. p. Sopron polgári népessége 1900-ban 30 628 fő volt, a 20. század elő évtizedében azonban a népességnövekedés lelassult, tulajdonképpen stagnált. 1910-ben a polgári népesség száma 31 597 fő volt. 7 1869-1880 között az országos ádag 8,3%, 1900-1910 között 13,8%, 1910-1920 között 5,1% volt. Székes- fehérvár értékei 12,9%, 13,9%, 6,8%. Thirring Lajos: Székesfehérvár és Fejér megye népességének fejlődése és összetétele. In: Magyar Statisztikai Szemle. XVI. évf. 1938. I.köt. 210. p. 8 Thirring Lajos: Székesfehérvár és Fejér megye népességének fejlődése és összetétele. In: Magyar Statisztikai Szemle. XVI. évf. 1938. I. köt. 210. p. Az 1880-as években azonban nem csak a népességi statisztika területén figyelhető meg a város hanyatlása. Ebben az évtizedben a város pénzügyi helyzete is kedvezőtlen folyamatokat mutatott. Havranek polgár- mester 1888-ban tett előterjesztése az alábbiakban fogalmazta meg ezek okait. A város egyik legjelentősebb bevételi forrását jelentő földhaszonbérlet bevételek csökkentek, a bérletek száma csökkent, amelynek oka részben a rossz termés, részben az új kataszteri adó bevezetése volt. Az adófizetési képesség ezen túlmenően jelentősen csökkent, hiszen a város kereskedelmi forgalma erősen visszaesett, a korábbi évek forgalmát részben a vasút miatt elvesztette. Az adóbevételek csökkentek a 10
