Zechmeister Károly emlékszám II. 1910–2010 - Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 31/2010 (Győr, 2010)
Márfi Attila: Polgárosodási folyamatok Pécs kulturális életében a dualizmus alatt
Márfi Attila áthelyezését Pécsre, s ekkor költözött az egykori Majláth térre. A kiegyezés évében már három nyomda működött a városban. A pécsi nyomdászat életében fontos esemény a Pécsi Nyomdászegylet megalakulása 1869. május 9-én. Székhelyük a Rákóczi úti Madarász féle nyomdában volt, első elnökként pedig Tai%s Mihályt választották meg. Tekintve, hogy a nyomdászok szakegyletében német ajkúak is szerepeltek, a tisztikarban külön választottak a két etnikum számára funkciókat. Majd egy esztendő elteltével, 1870 nyarán üzembe lépett a város negyedik nyomdája is Schön Jakab bajai nyomdász vezetésével. A Fő u. 12. sz. alatt működő nyomdához könyvkötészet és könyvkereskedés is tartozott nyomtatványraktárral együtt. Ez a vállalkozás azonban Schön minden igyekezete ellenére megszűnt az 1870-es évek végén.130 A Madarás^jíéM nyomdában is változások történtek a tulajdonos 1872 márciusában bekövetkezett halála után. Egy ideig az özvegye nevén lévő vállalkozást bérlők vezették, majd 1884-ben Taiys Mihály tulajdonába került 8000 Ft új üzletrészt, míg maga a régi nyomdában dolgozott 1889-ben történt elhunytáig. A nagy nyomdász famíliák mellett, illetve azok fuzionálása után is újabb vállalkozások születtek az egyre fejlődő iparvárosban. Az új formációk közül elsőként az 1886-ban Szegedről áttelepült Engel Lajost kell megemlíteni, aki a Boltív közben nyitotta meg nyomdáját, miután házassága révén betársult, majd továbbfejlesztette a Traub Béni-féle üzleti vállalkozást. Később az 1892-ben megjelenő első városi napilapot ebben a nyomdában készítették. A millennium évében 1896-ban két nyomdaalapítás is történt: először a város első nyomdavállalata jött létre Pécsi Irodalmi és Könyvnyomdái Rt. néven, majd a Lúgosról a Mecsekal- jára költözött Wessely fivérek (Antal és Károly) társukkal, Horváth Ferenccel alapították meg az igényesen dolgozó Wessely és Horváth-féle nyomdát. A századfordulóra már öt nyomda működött Pécsett: úgymint a patinás Lyceum Nyomda, Tai^s József nyomdája, a Wessely-Horváth-íé\e. vállalkozás, az úgynevezett Részvénynyomda és Hochrein József litográfiája.131 Közülük a Részvénynyomda, azaz a Pécsi Irodalmi és Könyvnyomdái Rt. volt képes nagyobb beruházásra. 1906 végére ugyanis elkészült az új nyomdaépülete a Munkácsy Mihály u. 10. sz. alatt (a terveket Filch Andor készítette, a kivitelezés Károlyi Emil nevéhez fűződik). Az 1907 májusában megnyílt nagyszabású Pécsi Országos Kiállításon nyomdatörténeti esemény is történt. Ugyanis Pécs új megyéspüspöke, gr. Zichy Gyula a Katolikus Nagy-gyűlésen szorgalmazta először a katolikus sajtó megteremtését. Első lépésként a következő évben (1908) az egykor szebb napokat látott Lyceum Nyomdát megvásárolta az alapítványtól és Püspöki Nyomda néven működtette tovább. Majd 1911 márciusában létrehozta a Pécsi Katolikus Hírlapkiadó és Nyomda Rt-t, ahol a város első katolikus szellemiségű napilapját a Dunántúlt nyomtatták. A napilap elnevezése nyomán vette fel az Rt. a következő évben (1912) a Dunántúl Nyomda nevet, s ezzel ki is alakult a korszak két nagy nyomdavállalkozása egy-egy napilappal az „előtérben” a Pécsi Naplóval és a Dunántúllal. A két sajtóorgánum olykor a liberális polgári elvek és a katolikus szellemiség ütközéseit is közvetítette, illetve erősítette. A szükségszerű konkurenciaharc a műszaki fejlesztés terén is megmutatkozott, s ebben a Részvénynyomda által patronált Pécsi Napló került előnyösebb hely130 Márfi Attila: Kulturális élet, szellemi értékteremtés 1850 és 1921 köpött. Kézirat a Pécsi Kismonográfia részére. Főszerkesztő: Odor Imre. 19. 131 Uo. 84
