Zechmeister Károly emlékszám II. 1910–2010 - Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 31/2010 (Győr, 2010)
Márfi Attila: Polgárosodási folyamatok Pécs kulturális életében a dualizmus alatt
Polgárosodási folyamatok Pécs kulturális életében prológját is előadták.58 A Pécsi Dalárda színvonalas produktuma a város dalosmozgalmára is ösztönzően hatott. A sorra alakuló dalkörök közül fontos megemlíteni a Pécsi Nyomdászegylet 1873-ban megalakult Pécsi Könyvnyomdász Munkások Dalkoszorúját, amely később Gutenberg Dalkör néven vált ismertté.59 A bányászkolónia műkedvelői az 1879-ben életre keltett Pécsbányatelepi Dalárdában csoportosultak, s 1884-ben újabb iparos dalkör kezdte meg működését a Pécsi Dalkoszorú. E dalegylet 1892-ben a Pécsi Polgári Daloskör nevet vette fel. A Pécsi Dalosegylet pedig 1895-ben szerveződött meg Kheil Re%sö vezetésével az 1893-ban megalakult Pécsi Munkásképző Egylet égisze alatt. 1897-ben vették fel a Pécsi Munkásképző Egylet Dalkara nevet, majd a következő évben Borsy György neves tanító és zenész vette át a dalkart.60 A szélesedő repertoár, a gyakori helyi és vidéki fellépések tették ismertté a dalegyletet. A pécsi dalos-kultúra ebben az időszakban rendkívül magas színvonalon állt, amelynek hátterét, illetve kiegészítését adták az iskolai énekkarok, s nem utolsó sorban az 1888-tól szervezett keretek között működő székesegyházi énekiskola, amely 1953-ig tudott fennmaradni. Ennek a dalkultúrára és zenekari muzsikára épülő zenei keretnek az utánpótlását voltak hivatva biztosítani a különböző zene- és énekiskolák. Azért indokolt a többes szám, mert az egyház, sőt, mint láttuk a zeneegylet, a zenekedvelők és a dalárdák is működtettek hosszabb- rövidebb ideig iskolákat. Ezen a színes palettán a magán zeneoktatás is megtalálható, mégpedig igen hatékonyan és változatosan. Már a reformkorban is virágkorát élte, s ezt a hagyományt folytatva a korszakban elsőként Wachauer Károly vállalt magánkurzusokat. Ez a vállalkozás ének- és zongoraszakot ölelt fel, míg Wospiel János 1864-ben megindult magán zeneiskolája a fúvós hangszerek oktatását vállalta fel, a város közvéleményének régi igényét és óhaját kielégítve. Erst Adolf székesegyházi énekes 1886-ban pedig magán énekiskolát nyitott hölgyek részvételével, s ugyanekkor indította el magánkurzusát zongoraszakon Baudis^ Eleién zongoraművésznő is.61 Ekkor egyébként 5000 hegedűt, 500 fuvolát, 400 citerát és 100 gordonkát tartottak nyílván a városban. A zongorák száma pedig meghaladta az 1800-at, mintegy ötven zeneoktatót foglalkoztatva.62 A századforduló után is fennmaradt a magán zeneoktatás gyakorlata. Fontosabb kurzusok közé tartozott Odiy Eehel a M. Kir. Operaház operaénekesének ének- és játékiskolája, Eckhardt Antal zongoraoktatása, Eöhr Vilmos hegedűiskolája, Blätterhauer Ró%a zongoraművésznő „magán zeneakadémiája”, valamint Podvinecy^Elya 1907-ben megnyílt cimbalomiskolája. Az első számú zeneintézet azonban ebben a korszakban is a Városi Zeneiskola, amely 1861-ben újult meg azzal, hogy a tantermeket bővítették, új hangszereket vásároltak és Gungl Jánost nevezték ki az iskola zenetanárának. Vezetése alatt a zongora, ének és vonós hangszerek képzésén volt a hangsúly.63 1884-ben bekövetkezett halálával ismét 58 Nádor Tamás: Pécs szenei krónikája. lm. 66. 59 Uo. 42-43. « 47-48. 61 Horváth Mihály: Muzsikáló Pécs. lm. 44-47. 62 Uo. 47. 63 Horváth Mihály: Muzsikáló Pécs. lm. 45. 71
