Zechmeister Károly emlékszám II. 1910–2010 - Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 31/2010 (Győr, 2010)
Márfi Attila: Polgárosodási folyamatok Pécs kulturális életében a dualizmus alatt
Már fi Attila széttagolódásával. 1883-ban úgy tűnt, a város oktatási rendszere újabb változáshoz érkezett azzal, hogy a Trefort Ágoston minisztersége alatt alkotott 30. törvénycikk 42. §—a 12 új tankerületet hozott létre, köztük Pécs újra tankerületi központ lett.8 Mészáros Nándor királyi tanácsos lett az új tankerületi főigazgató, akinek viszont megromlott a viszonya a városvezetéssel, majd sikerült elérnie, hogy a minisztérium a főigazgatóság székhelyét Székesfehérvárra helyezze át. Aidinger János polgármester azonnal felterjesztette tiltakozását, majd ennek kudarca után a távozó főigazgató hivatalos búcsúlevelére ezt az utasítást írta: „búcsúzás nullafokú melegséggel, kérvényezendő a kormánynál, hogy visszahelyeztessék a főigazgatói székhely”. Azonban minden kísérletezés kudarcot vallott, s csak 1935-ben lett újra Pécs tankerületi székhely.9 Bár a tankerületi székhely kérdése komoly presztízs volt a város életében, de az iskolahálózat fejlődését nem befolyásolta. Az 1868. évi már említett lex Eötvöst, azaz a népiskolai törvényt követően indult fejlődésnek, a korszak igényeitől meghatározva a város iskolaügye. A községi, azaz a városi fenntartás alá került iskolákkal párhuzamosan az egyházi tanintézmények is folyamatosan fejlődtek.10 Már az első népiskolai törvény előtt voltak Pécsett kezdeményezések, elsősorban az 1857-ben 264 tanító részvételével megalakult „Tanítói Tanácskozmány” részéről, akik 1860-ban érték el, hogy a város határozatban mondja ki, Pécs iskoláiban a magyar a tanítási nyelv, amit 1868-ban a felekezeti iskolák is átvettek. Az ekkor megalakult pécsi Községi Iskolaszék is része volt a város tanfelügyeletét irányító rendszernek.11 A folytonosan fejlődő és változó iskolahálózatot felső-, közép- és alsó fokú tanintézmények, az ekkor megjelenő ipari tanoncoktatás és a még meglévő magániskolák rendszere alkotta. Megjegyezzük, hogy ez a struktúra is folyamatosan változott a korszakban, nemcsak az adott iskolatípusok mennyiségében, hanem az egyes iskolák oktatási feladatainak fejlődésében és átminő- sülésében is. Az iskolastruktúra kiépülése Az ún. felsőoktatást a dualizmus alatt négy olyan tanintézmény képviselte, amelyek fenntartásánál az egyház is fontos szerepet vállalt. Megjegyzem azonban, hogy különösen a Joglyceum és a Püspöki Tanítóképző felállításánál, de a többi felsőoktatási intézetnél is az alapítók az egykori egyetem szellemében azt remélték, hogy e tanintézmények valamelyike, megfelelő országos támogatást kapva, egyetemmé fejlődhet. De ez a 18. század derekától fokozódó törekvés ekkor sem valósulhatott meg, csak az első világégést követően. Elsőként a Papnevelő és Hittudományi Intézetet, azaz a „Papnöveldét” kell említeni, amely 1746-os megalapítása után többször is szünetelt, működése 8 Rajczi Péter: Pécs a Tankerületi Királyi Főigazgatóságok történetében im. 35. A törvény végrehajtására kiadott 17916/1884 VKM számú miniszteri rendelet az alábbi középiskolákat sorolta a pécsi királyi tankerülethez: Pécsi Állami Főreáliskola, Kaposvári Állami Gimnázium, Nagykanizsai Katolikus Főgimnázium, Keszthelyi Algimnázium, Sümegi Alreáliskola, Veszprémi Katolikus Főgimnázium, Székesfehérvári Főgimnázium és a Székesfehérvári Reáliskola. 9 Uo. 36. 10 Pécs e^er éve. Várostörténeti olvasókönyv. Főszerk.: Márfi Attila. Pécs, 1996. 130. forrás. 165-169. 11 Sirisaka Andor: Pécs s^ab. kir. város népoktatásuké. In: Baranya Múltja és jelenje I. Szerk.: Várady Ferenc. Pécs, 1896. 323-324. 60
