Zechmeister Károly emlékszám II. 1910–2010 - Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 31/2010 (Győr, 2010)
Márfi Attila: Polgárosodási folyamatok Pécs kulturális életében a dualizmus alatt
Márfi Attila Polgárosodási folyamatok Pécs kulturális életében a dualizmus alatt Az 1780-ban elnyert szabad királyi rang nyújtotta lehetőségek fokozatosan mutatkoztak meg Pécs polgárosodási folyamataiban. Ezek a folyamatok a dualizmus idején gyorsultak fel, s elsősorban Pécs gazdasági és társadalmi életében volt érzékelhető, amelyek a kulturális életre is befolyással voltak. A gazdasági élet fejlődésében döntő a DGT 1853-tól kezdődő jelenléte, folyamatos terjeszkedésével és befolyásával, a bányaművelés európai szintű meghonosításával. Elsősorban Pécs feldolgozó, illetve könnyűiparának kibontakozására volt hatással a bányászat. Szintén meghatározó szerepet töltöttek be az olyan országos és nemzetközi hírnevet is elérő polgárcsaládok, mint a Zsolnay, Angster, Höffler, Hamerli, vagy a Littke dinaszda. Nevükhöz olyan korszakalkotó, gazdasági vállalkozások és értékteremtések kapcsolódtak, mint a Hamerli Kesztyűgyár, a Pécsi Bőrgyár, a Littke Pezsgőgyár, az Angster Orgona és Harmonium Gyár vagy a Zsolnay Vilmos vezette Kerámiagyár, amelyek kisugárzása konkrétan a művészed-szellemi életre is kihatott.1 2 Fontos része ennek a gazdasági pezsgésnek a kereskedelem és a közlekedés fejlődése, s ezzel párhuzamosan a város arculatának megváltozása. Azaz az ekkor kezdődő városfejlesztő, nagyszabású építkezések (a külvárosokra is átterjedve), városrendezési és közterület-rendezési szabályozások. Az ipari fellendülés és a folyamatos betelepülés hatására ugrásszerűen megnövekedett a lélekszám, túllépve a századfordulóra a 40 000 főt. így a millennium éveire az egykori kisváros folyamatosan fejlődő, jelentős gazdasággal rendelkező nagyvárossá alakult át. A népesség változása viszont befolyással volt a 19. század második felének asszimilációs folyamataira is. Melynek következtében fokozatosan csökken a német lakosok száma, s ez a beolvadás a város elmagyarosodását is jelentette. S azt is, hogy a kultúra azon területein is megszűnt a német hatás és befolyás, mint a színészet, zene és az újságírás, amelyeknél még az 50-es és 60-as években is hegemóniát élvez- tek.2 A fokozatosan polgárosodó szellemi értékrend, a polgári kultúra fölött az egyház befolyása is gyengült, majd fokozatosan elhalt. Illetve az egyházi kultúra a saját maga keretein belül fennmaradva és fejlődve lehetett része a város kulturális életének. A társadalmi változásoknak, a polgárosodásnak megfelelően, s a rendi társadalmi berendezke1 Márfi Attila: A pécsi Hamerli család történetébez a 20. s^á^ad elejéig. (Szinopszis) In: Családok, családfák, generációk. Győr, 2007. Felelős szerkesztő: Benkő (ózsef. 9. 2 Márfi Attila: Pécs társasági-, együttélési-, szórakozási és kulturális szpkásai-lehetöségei a dualizmus alatt 1867-1914. Kézirat. 5-6. o. Megjelenés alatt a Pécs nagymonográfiában. Szerk.: Kaposi Zoltán. 57
