Zechmeister Károly emlékszám II. 1910–2010 - Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 31/2010 (Győr, 2010)
Katona Csaba: A főpolgármester és a polgármester Ráth Károly és Kamermayer Károly Budapest élén
Katona Csaba törvényhatóság által közvetített állami közigazgatás érdekei fölött.”1“' Budapest tényleges első embere valójában a polgármester volt. Kik voltak e két fontos poszt első betöltői? Hosszas életrajzot itt nem szándékozom bemutatni, annál is inkább, mert a közelmúltban mindkettőjük életútjától kiváló összefoglalás született és látott napvilágot.24 25 Ehelyett néhány olyan vonásra hívnám fel a figyelmet, amely pályájukban párhuzamot mutat, ezáltal tehát szignifikáns jellemzőként értelmezhető (itt jegyzem meg: az első alpolgármester, Gerlócz)’ Károly is ugyanazt a keresztnevet viselte, így „regnálásuk”idejét nevezték a „három Károly ”időszakának is26 27 28). Ráth 1820-ban született Budán, polgári, német eredetű családban, ám jogi vizsgái után a pesti városházán futott be karriert, sőt Pesten lett országgyűlési képviselő is. Ám nem sokáig maradt ezen a poszton, állami szinten folytatta karrierjét: előbb a legfőbb ítélőszék bírája, majd a királyi tábla alelnöke lett, innen választották aztán főpolgármesterré. 1897-ben, egy évvel a millenniumi ünnepségek után főpolgármesterként hunyt el. Ami Kamermayert illeti, ő pár évvel fiatalabb volt, 1829-ben született, Ráthtal ellentétben Pesten, de ugyancsak német eredetű polgárcsalád gyermeke volt. Karrierje kezdete is Pesthez kötötte, majd Budához, végül ismét Pesthez, amikor aztán budapesti polgármesterré választották. O is 1897-ben hunyt el, akárcsak Ráth, de egészségügyi okok miatt egy évvel korábban lemondott tisztéről (érdekességként jegyzem meg: Gerlóczy Károly is 1897-ig volt alpolgármester). Mi tehát a közös és mi az eltérő a két vázlatos pályában? Német polgárcsaládok gyermekei városi hivatalok betöltése után kerültek az újonnan egyesített főváros élére, a különbség talán az köztük, hogy — és ez aligha véleden — Ráth pályája állami hivatalokon át vezetett a főpolgármesteri székig, míg Kamermayer mindvégig várospolitikus volt. Ez a két ember került tehát Budapest élére. Mint említettem, korántsem volt egységes az álláspont arra nézve még a politikusok között sem, hogy az egyesítés helyes döntés- e? „Nem célom e helyen arról szólni, vájjon üdvös r kivánatos-e, hogy Kést Budával teljesen egyesüljön s ezentúl egy várost képezzen.”21 — írta naplójába báró Fodmaniczky Frigyes (1824— 1907),28 „Budapest vőlegénye” a főváros jövőjét firtató elmélkedései közepette. A „kockás báró” valóban nem is taglalta ezt a kérdést részletesen, ám akadtak olyanok, akik aggályoskodva figyelték Budapest születését és kételyeiknek hangot is adtak. Köztük olyan tekintélyes politikusok, mint például Pest volt főpolgármestere, Szentkirályi Móric 24 Corpus Juris Hungária/Magyar Törvénytár. 1872-1874. évi törvénye zjkkelyek. Bp., 1896. 92. 25 Horváth J. András: Ráth Károly, 1873—1897. Várospolitikusi életrajz In: A főváros élén. Budapestfőpolgármesterei és polgármesterei, 1873-1950. Szerk.: Feitl István. Bp., 2008. 29—35.; Horváth J. András: KamermayerKároly, 1873—1896. Várospolitikusi életrajz In: H főváros élén. Budapest főpolgármesterei és polgármesterei, 1873-1950. Szerk.: Feitl István. Bp., 2008. 139—153. 26 PL: Kováts Albert: A. felvilágosodás gyümölcse. Három Károly az új város élén. http://www.sulinet.hu/eletestudomany/archiv/1998/9827/harom/harom.html [a letöltés ideje: 2010 áprilisa]. 27 Idézi: Katona Csaba: Aggodalmak a városegyesítés előtt. In: Népszabadság, 1998. november 28. 46. 28 Életére nézve: Bérezik Árpád: Fodmaniczky Frigyes emlékezete. Bp., 1914. (MTA Emlékbeszédek, XVI.). 50
