Zechmeister Károly emlékszám II. 1910–2010 - Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 31/2010 (Győr, 2010)
Dominkovits Péter: Zechmeister Károly soproni kortársai: Finck János, Gebhardt József, Töpler Kálmán
Dominkovits Péter október 18-án törvényszékileg elrendelt csődje okozta. Ez nem csak amiatt következett be, mert a bank igazgatótanácsában helyet foglaló polgármester tudomásával történtek azok az értékpapír vásárlások, amelyek a pénz- és hitelintézet csődjéhez vezettek, hanem e fenti személyes felelősséggel összefüggésben amiatt is, mert a bank bukásával jelentős városi tőkék vesztek el. Gebhardt az 1901. október 24-i közgyűlésen a bankbukás és a város tetemes kárai miatt miközben saját igazolására maga ellen fegyelmi ügyet kezdeményezett, gyengélkedésére tekintettel négy hét — a későbbiekben meghosszabbított - szabadságot kért.39 Az 1902. január 15-i közgyűlés a Törvényhatósági Bizottság 340/1901. évi határozatára, valamint a 137.356/III./1901. BM rendeletre hivatkozva Gebhardt állásából történő felfüggesztésének tudomásul vételét mondta ki.40 (Prints Ferenc helyettes polgármester 1901. évi jelentése a városi törzsvagyon és a város által kezelt alapítványi pénzekből 81 000 korona, továbbá a kiskorúak vagyonaként kezelt 23 000 korona veszett el, de ez csak a legelső körben számszerűsített veszteség volt, hiszen a Müller Paulin-íéle jótékonysági alap is ottveszett.)41 Gebhardt — ahogy említettem - az október 24-i közgyűlésen a fegyelmi eljárást megelőző vizsgálatot kért maga ellen, egészségi állapotára hivatkozva több heti szabadságolásáért folyamodott, majd november 2-án nyugdíjazási kérelmet nyújtott be gr. Széchenyi Emil főispánhoz. Mindezzel Gebhardt célja az volt, hogy maga számára kedvezőbb kimenetet biztosítva ügyét a városi közgyűlés hatáskörében tartsa. Bár az ügyet kivizsgáló 12- es bizottság a polgármester és egy tanácsos (Kretschy Sándor) felelősségét taglaló jelentésének tárgyalását heves politikai csatározások kísérték, a városi szabadelvű párt kiállt mellette, és 33:29-es szavazati aránnyal jóhiszemű eljárást állapítottak meg. Ezt követően tárgyalták nyugdíjazási ügyét, amit az ellenzék az élén álló Zsombor Géza, Gebhardt politikai ellenfele ellenzett. Azt javasolta, hogy a polgármester ellen folyó büntetőeljárás befejeződéséig várjanak a nyugdíjazás kérdésével. Ha ártatlan, helyezzék hivatalába vissza, ha bűnössége bebizonyosodik, meg kell fosztani őt a nyugdíjától. Gebhardtnak ezúttal is sikerült elérnie egy 35:25-ös név szerinti szavazással, hogy a szabadelvű párttársak szerint kifogástalan polgármesteri tevékenységét és banki szerepvállalását egymástól szétválasszák, és így nyugdíjazási ügye kedvezően rendeződjék. De 6720 koronás, a Belügyminisztérium által is jóváhagyott nyugdíját nem élvezhette, hisz 1/3 részét a járásbírósági végzés alapján vissza kellett tartani, és ahogy a későbbi bírósági eljárások is jelentős kártételt határoztak meg — átmenetileg, az 1903-as feloldásig, vagyonát is zárolva. A Soproni Királyi Törvényszék vádirata szerint Gebhardt felelőssége túlnőtt a gondatlanság fogalmán, a bécsi értékpapírtőzsdén folytatott spekulációja és börzejátéka közrejátszott a bankbukásban is. Büntetőjogi elmarasztalását Győri Királyi ítélőtábla is helyben hagyta, 600 korona pénzbüntetéssel, behajthatatlansága esetén 30 napos fogházzal sújtotta.42 Az erkölcsi tekintetben is súlyosan devalválódott, vagyoni szempontból is bukott politikust így jellemezte a maga iránt igényes, kortársaival szemben kritikus Hanymann Károly evangélikus espereslelkész: „...Inkább 39 SL:SVL, SV Közgy. jkv. (19. kötet), 1901:185., 256. 40 SL:SVL, Közgy. jkv. (20. kötet) , 1902:2. 41 Printz Ferenc Sopron sp. kir. város h. polgármesterének 1901. évi jelentése a város közigazgatási összes ágairól. Sopron, 1902. 14. 42 Az esetet összefoglalja: Tóth 2000. 300-302., részleteiben: SL:SVL, APOe, Fase. XXV. Nr. 27.476.— 27.479. 44
