Zechmeister Károly emlékszám II. 1910–2010 - Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 31/2010 (Győr, 2010)
Dominkovits Péter: Zechmeister Károly soproni kortársai: Finck János, Gebhardt József, Töpler Kálmán
Dominkovits Péter Három héttel Finck János végleges nyugdíjba vonulását követően, Sopron város 1895. október 17-i közgyűlésében a 23 éve a várost szolgáló Gebhardt Józsefet polgármesterré választották. Mind a törvényhatósági bizottság, mind a város polgárai az új polgármestertől a városi háztartás reformját várták. O az elvárásoknak megfelelően a céltudatos takarékosságot, szigorú ellenőrzésekkel a visszaélések, avagy a könnyelmű gazdálkodás elkerülését ígérte. De jelezte, hogy a takarékosság nem mehet a városfejlesztés, a haladás rovására, hisz „nem haladni annyi volna, mint visszamaradni... ”.31 A vállalt városi beruházásokra tekintettel hangsúlyozta: amíg a nagy középítkezések (elsősorban a kórház és a tüzérlaktanya) tartanak, addig a költségvetés szerkezetében érdemi javulást nem lát reálisnak. De ahogy ezek befejeződtek, a pótadó mértékét rögtön mérsékelni kell. Több kortársa és az utókor történeti kutatása szerint is indulatos személyiségként megelevenített Gebhardt nagy ügybuzgalommal kezdett hozzá a közügyek intézéséhez. Legsürgősebb polgármesteri teendői között egyaránt ott volt egy, megítélése szerint a racionalitást szolgáló új ügyrend bevezetése — mely által a tanácsülések tárgyalásait fontossági sorrendben két részre osztották, először a gazdasági és fontosabbnak ítélt közigazgatási ügyek jöttek, majd a második szakban immáron csak a közvetlenül érdekeltek körével a kevésbé fontosnak ítélt ügyek kerültek tárgyalásra — a személyes tekintély és reprezentáció növelése (díszegyenruhás huszár alkalmazása).32 Bár polgármesteri pályakezdete szerencsésen egybeesett a milleniumi készülődések látványos helyi realizálódásával, valójában ezek a megvalósult nagyberuházások döntő részben még Finck János polgármesterségének időszakában gyökereztek, és az egymást váltó polgármesterek szervesen egymásra épülő városfejlesztési tevékenységének az eredményei. Ilyen pl. a Boór Nándor építőmester vezetésével elkészült új városháza,33 amelyet az 1896. május 11 -i díszközgyűlésen adtak hivatalosan át, valamint az 1896. évi polgármesteri jelentés adja hírül az összköltségvetésében 515 792 Ft-ot meghaladó Frigyes tüzérségi laktanya építésének befejeződését, de az a következő esztendőben került átadásra.34 A városfejlesztési munkák szerves folytatását nem csak Gebhardt beszéde jelezte, de oly munkák is, mint pl. a városi vízvezetékrendszer kiépítése. Ugyanakkor polgármesteri idejének már a legelején új, a korábbihoz hasonló költség- igényes problémák is felmerültek és megoldásra vártak. Ilyen volt a város szimbólumának számító várostorony (Tűztorony) statikai megerősítésének problémája is (1896). A korábbi Liszt-szoborhoz hasonló, illetve annál nagyobb szabású köztéri műalkotás elkészülése és átadása is e hivatali időszakának elejére esett. Sopron város közgyűlése még 1895. évi, 20 000 Ft-os támogatásával Mátray Lajos szobrászművészt bízta meg gr. Széchenyi István szobrának elkészítésére, ami 1896 végére készült el és 1897. május 23-án ünnepélyes keretek között le is leplezték.35 A közpálya látványos (Deszkásy 1944.) 70-77., 177., Tóth 2000. 298. 31 Gebhardt 1896. 7. 32 Tóth 2000. 298-299. 33 A soproni városházák építéstörténetére: Tompos Ernő: A. régi soproni városháza újkori története és új városkáiba (tavacskába) építéstörténete. Soproni Szemle, 31. (1977) 3., 212-233., 4., 298-320. M Tóth 2000. 299. 35 Az utókor megemlékezésére: Emléklap a soproni Sbjchenyi-szobor felújítására. 1997. szeptember húszadika. Szerk.: Sarkady Sándor, Sopron, 1997. 42
