Zechmeister Károly emlékszám II. 1910–2010 - Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 31/2010 (Győr, 2010)
Dominkovits Péter: Zechmeister Károly soproni kortársai: Finck János, Gebhardt József, Töpler Kálmán
Dominkovits Péter Zechmeister Károly soproni kortársai: Finck János, Gebhardt József, Töpler Kálmán Zechmeister Károly polgármesterségének hivatali időszaka (1888—1910) egyértelműen egybefonódott a modern Győr kialakulásával. Azzal az összetett, sokszálúan egymásba fonódó gazdasági, társadalmi, közigazgatási, kulturális folyamatsorral, amelynek révén a multifunkciós modern Győr kialakult és a nyugat-magyarországi térség városhálózatának egyik meghatározó centrális helyévé vált.1 A 19. század második felében, a polgárosodás teljes társadalmat átható folyamatának kereteiben a régió törvényhatósági városai modern városokká alakultak. Ugyanakkor a korszak városait, városias településeit általánosan jellemző urbanizáció összetett folyamatában eltérő időben, változó dinamikával, sok tényező (pl. gazdasági, kereskedelmi funkciók, népességkoncentrációs és migrációs jelenségek stb.) függvényében, különböző nagyságrendekben és léptékek szerint alakultak át e korábban is meghatározó centrális helyek. Míg a dinamikus fejlődésű Szombathelyre a „nyugat királynője” állandó jelző ragadt, e meghatározó városok között Sopron polgári kori fejlődése — máig sem kellően feltárt gazdasági, társadalmi okok következtében — a 19. század végére lelassult, majd stagnált, így a fejlesztés és a fejlődés ellenére is (vitathatatlan) régiós versenytársai mögött (pl.: Győr, Pécs, Szombathely) lemaradt.2 Az alábbi kis előadásnak nem lehet célja a hosszú távú társadalmi, gazdasági, pénzügyi folyamatok lokális elemzése. Csupán a helyi urbanizáció ellentétekkel, konfliktusokkal terhes időszakából kíván három, Zechmeister Károly polgármester kortársának tekintendő városvezetőről, Kinek Jánosról, Gebhardt Józsefről és Töpler Kálmánról szólni. Bár az időszak Sopronban is a magyarosodás periódusát jelentette, mindhármuk esetében nyugodtan beszélhetnék Johann Kinek, Joseph Gebhardt, Koloman Töpler személyéről, életút)áról, illetve hivatali működésük egyes vonulatairól. Míg felekezeti szempontból Finck János a város római katolikus lakosságához tartozott, Gebhardt József és Töpler Kálmán a kora újkortól meghatározó evangélikus városvezető hivatali elit folytatását jelentették. Minthogy Sopron esetében a meglévő eredmények ellenére sem rendelkezünk a korszak polgármestereinek 1 Bana József: Győr legnagyobb polgármestere, Zechmeister Károly. In: Győri Tanulmányok. 30. (2010), Zechmeister Károly emlékszám; 1. Főszerk. Bana )ózsef. 21-43., Szakái Gyula: A város és polgárai, Zechmeister Károly polgármester tevékenysége idején. In: Uo. 45-72. 2 A kérdéskört gazdaságtörténeti, urbanizációs szempontból vizsgálta: Horváth Zoltán: Sopron városias fejlődése a kapitalizmus első időszakában (1848—1914). Soproni Szemle, 39. (1985) 2., 119-146., 213-235., Uő.: Sopron gazdasági és politikai gondjai a feudalizmusból a kapitalizmusba való átmenet idején (1828-1865). Soproni Szemle, 43. (1989.) 2., 97-125. .A belső struktúrákat komparatív módon elemezte: Güntner Péter: A soproni polgár otthona és nyilvános élete. Műhely, (1998) 1., 66-71. A kutatástörténet legújabb összegzése: D. Szakács Anita: Kereskedők, iparosok, értelmiségek (Képek Sopron város társadalmáról a 19. század második feléből). Soproni Szemle, 58. (2004) 2., 124-126. 37
