Zechmeister Károly emlékszám II. 1910–2010 - Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 31/2010 (Győr, 2010)
Csurgai Horváth József: A dualizmuskori thj. városok fejlődésének sajátosságai, Székesfehérvár dualizmuskori fejlődése
Csurgai Horváth József tóttá a törvényhatóság szervezetét. Jelentősen megváltozott a közgyűlés szakosztályi, bizottsági struktúrája. Ezenkívül gondot fordított a régóta meg nem valósult, csak tervezett és így elmaradt beruházások megvalósítására is. Ezt megerősítve 1912 februárjában nyomtatásban megjelentette emlékiratát ,rAt^ új Városháza építése tárgyában” címmel,124 majd 1912-ben megvásárolta város a Zichy, Bierbauer és Obermayer házakat, hogy ezek helyén építsék fel az új épületet.125 1912 májusában a törvényhatósági bizottság új, „a város a saját méltóságának és tekintélyének” megfelelő épület építéséről döntött. Ezt követően 1914 tavaszán országos tervpályázatot hirdettek. Kijelölték a bíráló bizottság tagjait is, Kuthy József és Say Ferenc törvényhatósági bizottsági tagok személyében. A városi hatóság részéről szakértőként Kertes% Róbert műépítészt, miniszteri tanácsost, valamint a Budapesti Mérnök és Építészegylet két kiküldött tagját kérték fel. A polgármester terve, elképzelése azonban nem valósult meg, mert az I. világháború okozta politikai és társadalmigazdasági átrendeződés megakadályozta a nagyszabású terv kivitelezését. A városháza átalakítására — amelynek fedezetét az ekkor bevezetett ingadan átírási illeték biztosította — csak 1936-37-ben került sor.126 Az ekkor vásárolt épületekben azonban elhelyezték a városi hivatalokat.127 Tovább bővült az iskolahálózat is, ekkor építették az Iparostanonc iskolát és a Deák Ferenc utcai elemi iskolát.128 Mindezek mellett megkísérelte a községi iskolák államosítását, illetve államsegélyezésüket elérni. A polgármester ez irányú erőfeszítései azonban több éven keresztül sem vezettek eredményre, Zichy János vallás- és közoktatásügyi miniszter a kilátásba helyezett 30 000 korona államsegélyről nem döntött.129 Bővítette a város szociális intézményeit, elkészült az új Árvaház és Aggintézet. Elhúzódó tervezést követően ugyan, de sikerrel járt a Járványkórház megvalósítása is. Folytatta az elődje által megkezdett városi közműfejlesztéseket, ennek keretében készült el 1913-ban a vízvezeték-hálózat, majd a város utcaszabályozásának keretében, az utcák aszfalt-és kerámia burkolása is. Ezek mellett kiemelt figyelmet fordított az ipari üzemek letelepítésére. 1913 áprilisában a Kisbér-füzitői egyesült gyári részvénytársaság jelezte, hogy keményítőgyár létesítését tervezi. A Malomcsatorna és a Pusztafolyó csatorna vízhasználad jogát azonban a kultúrmérnöki hivatal a benyújtott tervek alapján nem engedélyezte. Saára Gyula polgármestersége alatt ez volt az első olyan gyáralapítási kísérlet a városban, amely nem 124 Saára Gyula: Polgármester jelentése a^új Városház építése tárgyában. Székesfehérvár, 1912. Saára Gyula 1908 májusában polgármesteri programja egyik sarkalatos pontjának minősítette a székház építés évtizedek óta húzódó vitájának mielőbbi lezárását. Az újabb egyeztetésekbe és tervezésekbe, 1910-ben az Országos Mérnöki és Építész Egyesület is bekapcsolódott. Ennek köszönhető, hogy a törvényhatósági bizottság 86 tagjának indítványára - 1912 májusában — „a város saját méltóságának és tekintélyének’ emelésére elhatározták a székház építését. 329 000 koronáért megvásárolták a Zichy, Bierbauer és az Obermayer házakat, hogy ezek és a Városháza lebontása után, a Városház köz megszűntetésével, a Kossuth és a Szent István utcák, valamint a Szent Anna kápolna terének kiszélesítésével fennmaradó telken új Városházát építsenek. 125 SZVL IV. B. 1402. a./ Törvényhatósági bizottsági jegyzőkönyvek. 1912. No. 398. 126 SZVL IV. B. 1405. Székesfehérvár Város Tanácsnak iratai b./ tanácsi iratok 1913. Számn. 127 SZVL IV. B. 1402. a./ Törvényhatósági bizottsági jegyzőkönyvek. 1913. No. 193. 1914. No. 276. 128 1910 szeptemberében nyílt meg. 129 SZVL IV. B. 1405. Székesfehérvár Város Tanácsnak iratai b./ tanácsi iratok 1913. Számn. 30
