Zechmeister Károly emlékszám II. 1910–2010 - Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 31/2010 (Győr, 2010)
Csurgai Horváth József: A dualizmuskori thj. városok fejlődésének sajátosságai, Székesfehérvár dualizmuskori fejlődése
Székesfehérvár dualizmuskori fejlődése betöltése ily módon Szőgyény Marich főispánnak köszönhető, aki pályázó hiányában Havranek József városkapitányt javasolta e tisztségre. A közgyűlés a főispáni ajánlásra „osztatlan lelkesedéssel, egyhangúlag kiáltotta ki polgármesternek',72 A fiatal városkapitánynak, mint korábban említettük, más tekintetben is voltak ambíciói, hiszen közvetlenül polgármesterré választása előtt indult az 1878. augusztus 12-i országgyűlési választásokon is, de Juraszek Ferenc városi főjegyző ellenében vereséget szenvedett. Havranek József polgármesterré választását, nem csak a törvényhatósági bizottság, de a városi közvélemény is támogatta, a helyi sajtó is kiemelte személyiségének pozitívumait, beiktatási beszédének „bátor, határozod’ hangvételét, öntudatosságát. Ugyanakkor a vezércikk írója aggodalmának is hangot adott, amikor megemlítette országgyűlési képviselőjelöltségét — a polgármesteri beszéddel szemben, amelyben Havranek hangsúlyozta, hogy nem hagyja magát befolyásolni sem személyektől, sem pártoktól, s nyomatékosan leszögezte — : „nevét nemrég lobogókon hurcolták megf, de egyúttal megemlítette a városi törvényhatósági bizottság tagjainak összetétele kapcsán, hogy a polgár- mesteri tisztség „a sok teher mellett, a beláthatlan felelősség súlya alatt, veszedelmes és a^ ellenfélnek könnyen kiaknázható helyzettel van összekötve, különösen nálunk, hol a városi bizottság oly heterogen elemekből áll, hogy még a csekélynek látszó ügyeknél is erős szemközt állást foglal egyik töredék a másikkal, csak azért, - mert a tán helyes nézet, az ellenféltől indul /fa”.73 Megjegyzendő, hogy korábban 1787-1869 között a polgármesteri tisztség és a főbírói tisztség szoros kapcsolatát tudjuk kimutatni, hiszen Kiss György, Khorherr Domokos, Hollner Ufót, Andrássy Antal, Haáder (Hadhalmi) Pál, Baur György, IJntzer Vilmos, Novak Kálmán mindkét tisztséget betöltötte. A kiegyezést követően főleg a városkapitányi, majd a rendőrkapitányi tisztség betöltőjéből lett polgármester: Novák Kálmán, Ullmann Miklós és Havranek J ózsef.74 Havranek polgármester várospolitikai programja az 1880-as évek elejére körvonalazódott. Elgondolásait ebben az évtizedben több alkalommal a szélesebb nyilvánosság elé tárta, azaz nyomtatásban is napvilágot láttak. így 1884-ben megjelentette polgármesteri jelentését, amely címe ellenére nem csak az 1883-as év értékelését tartalmazza, de különösen a pénzügy és a gazdaságügy területén a városvezetése alatt eltelt idő értékelését és bemutatását is.75 Az 1884. évi tisztújításon már további lépéseket sürgetett a város gazdasági szerepkörének újraértékelése során: ,g\ csak pár évvel előbb fényben felcsil- lámlott jövő a legkomorabb sfnt öltötte magára: midőn kereskedelmünket, iparunkat a múlt évben megnyílt Kelenföld — pécsi vasút végveszéllyelfenyegeti, r midőn forgalmunkat a megnyitandó Buda — szpnyi vonal sírba temetni készül. Tanügyi és haladási törekvéseink oly terheket rónak reánk, melyek máris alig elviselhetők, r ha ezekkel szemben figyelembe veszyzfk az}, hogy ezek leküzdésére saját erőnkkel kell síkra szállni, ha figyelembe veszszjk az}, hogy a vidéktől megfosz}va — csak a belfogyasztás és belforgalom tényezőinek emelése menthet meg bennünket az enyészettől, úgy be kell látni mindenkinek, hogy azpk érdekében, kiket nem vagyon és tőkepénz hanem munka tart fenn — a lélekszjm emelésével r ebből folyólag terményeink és iparczjkkeink értékesítésével segíthetünk. Ez 72 SZVL IV. B. 1402. a./ Törvényhatósági bizottsági jegyzőkönyvek 1878. szeptember 2. Számn. 73 Székesfehérvár és Vidéke VI. évf. 1878. szeptember 4. 71. szám. 1. p. 74 A korszakon túl, pedig dr. Zavaros Aladár. 75 Havranek József: Székesfehérvár s^ab. kir. város polgármesterének jelentése 1883-ik évről. Székesfehérvár, 1884. A későbbiek során nem jelentette meg polgármesteri jelentéseit. 21
