Zechmeister Károly emlékszám II. 1910–2010 - Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 31/2010 (Győr, 2010)

Forrásközlés: Győr Szabad Királyi Város Törvényhatóságának szervezeti szabályrendelete 1888

¥ orrás közlés

25. §.

Az ülés folyama alatt elkövetett széksértés megtorlása iránt a közgyűlés a törvény értelmében határoz. (1886. XXI. t. ez. 54. §.)

26. §.

Hozzászólásra már senki sem jelentkezik, vagy a tárgyalás „befejezése” fogadtatott el, elnök a tárgyalás eredményeit röviden egybefoglalván, a kérdést felteszi, és szavazás alá bocsátja. Ha a gyűlés a feltett kérdést elég világosnak nem találná, az eltérő nézetek megvitathatok.

Minden ügy, mely elnapolva nem lett, ugyanazon ülésben, melyben tárgyalás alá kerül, intézendő el.

27. §.

Szavazás. A szavazás az 1886. XXI. t. ez. 49. §-a szerint történik, de a város törzsvagyonának elidegenítése, átalakítása és felosztása, továbbá a vagyon kezelésére vonatkozó határozatok hozataláról az 1886. XXII. t. ez. intézkedései irányadók.

Az 1886. XXII. t. ez. 110. és 112. §-ban emlitett 30 napi határidő helyett a közbevetendő határidő 15 napban állapittatik meg. (1886. XXII. t. ez. 164. §.)

28. §.

Amennyire lehet, minden szavazásnál — de különösen névszerinti szavazásnál, elnök által mindig akként teendő fel a kérdés, hogy a szavazás, „igennel”- vagy „nem”- mel történhessék.

Az elnök rendszerint nem szavaz, de szavazategyenlőség esetében az ő szava

dönt.

Szavazás közben beszédet tartani, vagy a szavazatot indokolni nem szabad.

29. §.

A szavazatok az elnök által kiküldenő s három bizottsági tagból álló szavazatszedő küldöttség által szedetnek össze s a küldöttségi elnök által fellbontatván, két bizottsági tag és a jegyző a szavazatokat feljegyzi.

A szavazatlapok betekintése a szavazat szedőkön kívül senkinek sem engedtetvén meg, azok azonnal megsemmisítendők.

Választásoknál a szavazatlapok lepecsételve elteendők, és csak a választás igazolása után semmisitendők meg.

181