Zechmeister Károly emlékszám II. 1910–2010 - Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 31/2010 (Győr, 2010)
Forrásközlés: Győr Szabad Királyi Város Törvényhatóságának szervezeti szabályrendelete 1888
¥ orrás közlés Győr Szabad Királyi Város 1888-ban elfogadott törvényhatósági szervezeti szabályrendelete A korábban megszerzett szabad királyi városi címet a települések a kiegyezés után is megtartották, így Győr esetében is megmaradt az 1743-ban szerzett cím. Az 1867-ben alkotmányos kereteit ismét visszanyerő ország törvényhozása számos jelentős törvényt alkotott, melyek a polgárosodás, kapitalista gazdálkodás, modern közigazgatás, bíráskodás, oktatás előmozdítását szolgálták. Ezek közé tartoztak az ún. községi törvények is (1870:XLII.tc.; 1871 .XVIII.te. és 1886:XXl.tc.). Ezek közül az 1886. évi XXL törvénycikk szabályozta a törvényhatóságok működését. A törvény alapján 63 vármegye és 24 szabad királyi város valamint törvényhatósági jogú város (azon városok, melyek korábban nem kapták meg a szabad királyi jogállást) kerültek a törvénybe bele név szerint, mint törvényhatósági joggal felruházott városok, ilyen településként került a törvénybe Győr is. A felsorolt közigazgatási egységek azon túl, hogy önkormányzattal rendelkeztek, még arra is jogot kaptak, hogy egymással megvitathassák az országos jelentőségű ügyeket, és a törvényhozás elé terjesszék azokat közvetlenül. A közvetlenül a törvényhozáshoz fordulás joga volt az, amely megkülönböztette őket a rendezett tanácsú városoktól, amelyek egy felsőbb (nem országos) közigazgatási egység, pld.: egy vármegye alá voltak rendelve. Az 1888-ban Győr által kiadott rendelet szabályozza a törvényhatóság összes szervének működését és a tisztségviselők feladatkörét. Egyben a város legjelentősebb polgármesterének, Zechmeister Károly hivatali működéséhez is köthető. A következő szabályzatot 1905-ben adták ki, abban az évben, amikor Zechmeister visszavonult a hivatalos ügyek intézésétől. Csík Tamás 173
