Zechmeister Károly emlékszám II. 1910–2010 - Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 31/2010 (Győr, 2010)
Csurgai Horváth József: A dualizmuskori thj. városok fejlődésének sajátosságai, Székesfehérvár dualizmuskori fejlődése
Széke: sfehé rvár dualizmuskori fejlődése Mednyánszky Árpád50 51 52 * és gróf Batthyány Eajossx volt. Utóbbi esetben azonban szoros kapcsolat alakult ki a Fejér megyei nagybirtokos és a város között; Batthyány korábban a főispáni tisztséget töltötte be. Győr országgyűlési képviselője 1869-1878-ig Kautz, Gyula52 volt, aki Schvarcz Gyulához hasonlóan nemzetközi hírű tudós volt, elsősorban közgazdasági munkái révén. Deák biztatására vállalta a képviselőjelöltséget, s jelentős szerepet vállalt Győr iparfejlesztésében. Győr esetében a város politikai vezetőinek előrelátására mutat, hogy 1884-ben Baross Gábort — a közlekedési minisztérium állam- dtkárát — kérték fel az országgyűlési képviselőjelöltségre. Baross Gábor haláláig 1892. május 10-ig volt a városi mandátum birtokosa. Baross tevékenységéhez kötődik a Rába folyó szabályozása, a győri Kereskedelmi és Iparkamara megalapítása, valamint a Rába feletti vasúti híd létesítése is. Megjegyezzük 1892-ben Pécsen is megválasztották, de ottani mandátumáról lemondott. Székesfehérvár és Győr városok esetében az országos politikában jelentős szerepet játszó személyek jelentek meg. Pécsett azonban erre egyetlen alkalommal, Irányi Dániel megválasztásakor került sor. Székesfehérvár és Pécs több alkalommal ellenzéki politikust választott meg, Győr viszont többségében kormánypárti politikusokat küldött az országgyűlésbe. Székesfehérvár több alkalommal döntött az ellenzékiség mellett, erre az egyik eset, hogy Manndorf Béla az 1910. június 3-án tartott választás során a kormánypárt prominens emberét, gróf Zichy Jánosv vallás- és közoktatásügyi minisztert buktatta ki. Bár szoros eredmény született: Manndorf 1026, Zichy 935 szavazatot kapott. Csitáiy Emil a város későbbi polgármestere visszaemlékezésében evvel kapcsolatban az alábbiakat írta: „Később atyai jóbarátom, Mendevich Andor54 pécsi polgármester, aki már akkor — fiatalon — Pécs első tisztviselője volt és később mint megválasztott polgármester, legkedvesebb kollégáim kózf tartozott, sokszor nevetve mesélte, hogy amikor értesült a kultuszminiszter fehérvári bukásáról, azonnal felutazott Pestre, és a miniszternél kihallgatásra jelentkezett. Mivel Pécsnek ugyanaz a fajdalma volt, mint Székesfehérvárnak, szinte megölte az elemi iskolák szükségszerű fenntartása, kérte a minisztert, hogy államosítsa az, iskolákat, mert ezáltal jelentős összegek szabadulnának fel a város- fejlesztési célokra. A miniszter nyomban válaszolt, hogy sajnos nem teheti meg, mert az államháztartás helyzete most nem a legkedvezőbb. Az ügyes polgármester sietve kijelentette, hogy nem akarja az Hilbert Károly nyert mandátumot, haláláig 1908. augusztus 19-éig volt országgyűlési képviselő, Hlatky- Schlicter Lajos nagyvállalkozó, törvényhatósági bizottsági tag, függetlenségi politikus (1908-1918). 5,1 báró Mednyánszky Árpád, Mednyánszky László fia (Tőre, 1848. március 12- ?) függetlenségi politikus volt. 51 gróf Batthyány Lajos (Egyed, 1860. július 27. — Polgárdi, 1951. december 27.) 1883-től Győr megye főispánja, támogatta Zechmeister Károly polgármester városfejlesztési terveit, a Győri Városszépítő Egyesület elnöki tisztét is betöltötte. 1892-től 1896-ig Fiume kormányzója, majd a város országgyűlési képviselője 1896-1901 között. 1894-ben Győr díszpolgárává választották. 52 Kautz Gyula (Győr, 1829. november 5. - Budapest, 1909. március 27.) jogász, közgazdász. 1862-től az MTA levelező, majd 1865-től rendes tagja. Deák szellemi köréhez tartozott, rész vállalt a párt gazdasági programjának kidolgozásában. Tagja volt a kiegyezést előkészítő bizottságnak. 1883-tól az Osztrák- Magyar Bank alkormányzója, 1886-tól az újjászervezett főrendiház tagja. 1904 és 1907 között az MTA alelnöke. 51 gróf Zichy János (Nagyláng, 1868. május 30.- Nagyláng, 1944. január 16.) 54 Nendtvich Andor polgármester 17
