Zechmeister Károly emlékszám II. 1910–2010 - Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 31/2010 (Győr, 2010)
Tóth Tászló: „A magyar közgazdaságtudományt bekapcsolta az európai eszmemozgalomba”. Kautz Gyula halálának centenáriumára
Tóth László beruházásokat telepítettek a városba, s a hajdani közepes méretű kereskedő városból egy dinamikusan fejlődő magyar ipari nagyváros fejlődött ki polgármestersége idején. Száz évre szóló, modern, hatékony ipari szerkezet alakult ki a városban, így lett Zechmeister Károly nagyformátumú vezetője a millennium kori Győrnek. Ebben segítője volt a városi közgyűlés, valamint Kautz Gusztáv a jogakadémia volt igazgatója. 3. Gyapay-család: Kanty Gizella férje Gyapay Pál, aki rangos és előkelő Győr vármegyei nemesi családból (Czakóházi és Dőri) származott. Az „Ősapa”, György 161o-ben szerzett nemesi oklevelet. Utódai közül Pál táblabíró, bezi birtokos, aki 1848-ban a forradalom és Kossuth mellé állt, ezért letartóztatták. Fiai közül: Miklós Bem ezredes kapitánya; Dénes ügyvéd győri kormánybiztos, alispán, utóbb országgyűlési követ; Kornél fia Pál, aki Kautz Gizellát vette feleségül, így a két család között sógorsági rokon kötelék alakult ki. Gyapay Pálnak és Kautz Gizellának két gyermeke született: Gyapay Kornél és Gyapay Adorján. Unokáik: Gyapay Dénes, Gyapay Ilma (Jerjy Getane), Gyapay Erzsébet (Hamar Arpádné). Gyapay Pál elvégezte a győri jogakadémiát, 1883-ban gyakornok a vármegyénél, majd tóközi szolgabíró. 189o-ben elhagyta Győr megyét és Fejér megyei puszta-tüköri birtokára ment gazdálkodni. Élénken részt vett a megyei közéletben és családi hagyományaihoz méltóan az ellenzék vezére lett. A váü választókerületben megválasztották országgyűlési képviselőnek, s egyike lett a Ház legrokonszenvesebb tagjainak. A véderővita kapcsán 1200 főt mozgósított Budapesten a képviselőház elé, megszervezte a függedenségi pártot a megyében.29 Gyapay Pál elnöke volt az Esztergom megyei gazdasági egyletnek, a régészeti és történelmi egyletnek. 19o6-ban megválasztották Esztergom vármegyei főispánnak. Főispáni éveiben konszolidálta a megyét és „fokozatosan előre jutott a gazdaság, az ipar és a nemzeti haladás terén.”30 Gyapay Pált és feleségét, Kautz Gizellát Győrött a köztemetőben helyezték örök nyugalomra. 4. Jerfy-család: eredeti nevükön Herpeszed család. Még Mária Terézia uralkodása idején az Esterházy grófok Németországból telepítették őket bakonyszombathelyi birtokukra. 1816-ban nyertek polgárjogot Győrött. Herpeszed Ferenc gazdag terménykereskedő lett. Fiai: Ferenc ügyvéd, polgármester, országgyűlési követ, 1848-ban tagja a Kossuth vezette Bécsbe utazó „fényes küldöttségnek”; József gabonakereskedő, a Győri Lloyd alapító tagja, Antal 3o éven át volt az Első Győri Takarékpénztár elnöke. 1862-ben családnevüket Jerfyre magyarosították, s ezen a néven kerültek a Gyapay-családon keresztül rokonságba a Kautz-családdal. Dr. Jerjy Gefáné (Gyapay Ilona (Ilma). A három Hergeszell-fiú nem következetesen használta az új családnevet: Ferenc egyáltalán nem, József csak ritkán, Antal pedig csak a Jerfyt használta. 1886-ban Jerjy Antalnak nemességet adományozott az uralkodó.31 5. Ecker-család: Ecker János vas- és szénkereskedő, úttöltés- és híd felügyelő. 1821-től városi színházi intendáns, kezdeményezője a Theater-Verschönerungs-Verein színházi egyletnek, 1829-ben a tanácsban az első szószóló, ő volt a külső tanács (a polgárság) választott elnöke. 1823-tól 1852-ig színházi naplót vezetett Theaterkritik címmel, mely29 Balpárt arcképcsarnoka, 19o5. 76. 30 Borovszky, 1903. 64, 172, 446. 31 Tóth, 2007. 265-283. 118