Zechmeister Károly emlékszám II. 1910–2010 - Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 31/2010 (Győr, 2010)
Tóth Tászló: „A magyar közgazdaságtudományt bekapcsolta az európai eszmemozgalomba”. Kautz Gyula halálának centenáriumára
Tóth László Egyébiránt Kautz minden művében a világban lezajló, mindenfajta kortárs politikai, társadalmi és gazdasági mozgásokat históriai szempontból elemezte, tudományos világlátásában és tudósi szemléletében a történeti aspektus dominált, mely egyszerre jelentett elvet és módszert, áthatotta teljes személyiségét és gondolkodását. A históriai módszert alkalmazta tudományos munkáiban és az egyetemi katedrán. A tudományos gondolkodásának ezt az új metodikáját (históriai módszer) Kautz Gyula 1850-ben ismerte meg, midőn a németországi tanulmányúton járván meglátogatta a lipcsei egyetemen oktató Wilhelm Koscher professzort és hallgatta előadásait. Az új módszernek a megismerése releváns élményt jelentett számára, ezzel meglelte azt a tudományt, melyet addigi élete során hiába keresett: a nemzetgazdaságtan irányába fordult a figyelme. „A históriai iskola... abból az alapgondolatból indul ki, hogy a közgazdaság tudomány mint ethikai és culturai erők és rugók által előre hozott jelenségek theoriája.... ” Kautz Lipcséből magával hozta az} a szemléletet, hogy „a verseny rideg mechanikája” hibás azért, hogy a gazdasági és kereskedelmi folyamatokban az egyén szerepe háttérbe szorul és nem érvényesülnek egyéb pszichológiai tényezők: a társulási ösztön, a közérzjilet, a felebaráti és emberiességi hajlamok,vallás jog és erkölcsi elvek számba nem vétetnek. ”14 Kautz Gyula nem feledte el szülővárosát, hűséges maradt győri kötődéseihez. Nem gondolt arra, hogy politikus lesz, személyiségének teljes mértékig megfelelt az egyetemi oktatás és a tudományos „búvárlat. ” Ám párttársai (tekintve, hogy Kautzot maga Deák Ferenc is a párt gazdasági szakértőjének tekintette) biztatására, valamint Kónyái Menyhért felszólítására elindult Győr város mandátumáért. Választási beszédeiben mindig racionálisan érvelt a kiegyezés és a Deák-párt programja mellett, tisztelettel szólt a balpárti és függetlenségi párti ellenfeleiről és többször is emlegette a szülővárosához, Győrhöz kötődő „kedves, drága, szeretett” obiigát jelzős minősítéseket. Országgyűlési képviselőként sokat tett a városért, amelyet utóbb külön fejezetben ismertetünk. Közgazdasági téren Kautz Gyula Széchenyi eszméit valló politikus, a 19. század haladó liberalizmusának fontos alakja, tudós közgazdász, egyik jeles megalapítója a magyar közgazdaságtudománynak. Az elméleti gazdaságtudomány első hazai képviselője. Kautz Gyula a dualizmus felmenő időszakának kimagasló gazdaságpolitikusa, az or- szággyűlés pénzügyi és oktatási bizottságának tekintélyes elnöke. A pénz- és vámügyek kiváló ismerője, a banki ügyletek jeles szakértője, három éven át (1868, 1869, 1872) a parlamentben előterjesztője volt az országos költségvetésnek, s a jegybanknak számító osztrák-magyar bank kormányzója. Banki kormányzósága idején szívósan harcolt az osztrák államférfiakkal a monarchia valutájának arany alapra helyezéséért, azon kívül a magyar-osztrák relációban a paritás elvének érvényesítéséért: Magyarország gazdasági érdekeinek védelmezéséért, az egyenlő lehetőségek és feltételek biztosításáért. S amiért a mai magyar generációk büszkék lehetnek Kautz Gyulára: ő volt az, aki a bankjegyeken először alkalmazta a magyar szöveget és a címert. Az egyetemi oktatásban és a közgazdasági tudományos életben iskolateremtő egyéniség volt. Vutkovich, 1909.) 14 Földes. 358. 114
