Zechmeister Károly emlékszám II. 1910–2010 - Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 31/2010 (Győr, 2010)
Tóth Tászló: „A magyar közgazdaságtudományt bekapcsolta az európai eszmemozgalomba”. Kautz Gyula halálának centenáriumára
Tóth László sú fogalmazása: ,y\ századvég néha nehezíti a mai olvasó dolgát, ugyanakkor a művek tartalmilag világosak, mindig lenyűgöző olvasottság és naprakészség sugárzik belőlük. H különböző érvek, érvrendszerek sokoldalú bemutatása, a prok és kontrák végtelen sora ritka élmény az egyértelmű formulákat kedvelő világunkban. Úgy érzem, hogy Földes megállapításai csak Kautz leírt szövegére igazak és valósak. Érdekes dolog ugyanakkor, hogy a nevezetes parlamenti beszédeire a fentiek egyáltalán nem jellemzőek, mert Kautz verbálisán igényesen, némi ünnepélyes retorikával tudott szónokolni (híres jó szónok volt!). Úgy vélte, hogy szavai az országgyűlésben legyenek egyszerűek és érthetők, másfelől, gondolatai hatásában meggyőző és mozgósító erővel rendelkezzenek.6 7 Egyetemi rektori székfoglalójában így fogalmazott 1874-ben a tudomány szerepéről: >yA tudomány az emberiség legnagyobb, legnemesebb kincse... a mívelődésnek és a haladásnak legszebb terméke és támasza, minden irányban: erő, alap és hatalom!” Szintén a rektori székfoglalójában mondta: „Nincs olyan kamatra kiadott tőke, mely oly roppant arányban jövedelmezne, mint ahogy jövedelmez az emberiségnek a tudomány. ” „Kautz Gyula jellegzetes, tipikus képviselője a századforduló konzervatív, művelt, mélyen a múltban gyökerező, liberális világszemléletű értelmiségének,”8 így jellemezte Horváth Zoltán a századfordulón élő második reformnemzedék kiemelkedő alakját, Kautz Gyulát. Egész élete során a haladás útján járt, liberálisként keményen fellépett és harcolt a tudományos életben és az egyetemi oktatásban jelen lévő konzervatív eszmeiség ellen, miközben önnön életvitelét és erkölcsi felfogását, magatartását a konzervatív-keresztény értékek vezérelték. Kautz Gyula tudományos gondolkodását, társadalmi, politikai érvelését egyébiránt a sokoldalúság, a szellemi sokféleség és egyfajta sajátos univerzalitás hatja át. Ennek bizonysága, hogy az egyetemen több tudományágat is oktatott és művelt. Előadta mindenekelőtt a jogtudományt és annak több leágazását (jogtörténet, államelmélet, közigazgatás, magyar közjog). Előadásaiban számtalan filozófiai és az etikai (erkölcstan) elvet érintett, kamarai (kincstári) gazdálkodás (kameráliák) és a közgazdaság ágazatait (statisztika, ökonómia, pénzelmélet, vámpolitika, gazdasági tervezés stb.), s mindezeket egyetemes történeti folyamatba ágyazva karakteres történeti szemlélet hatotta át, mely egyébként jellemző volt egész jogi és közgazdasági gondolkodására. Sokat használt alapfogalmai: polgárosodás, kiegyezés, nemzet, államelmélet, parlamentarizmus, nemzetgazdaság, demokrácia, piac, anyagi jólét, szabad verseny, erkölcs, közszellem, takarékosság (mint polgári erény), emberiesség, társadalmi igazságosság. Gr. Széchenyi Istvánt tekintette példaképének, saját magát „Széchenyi-epigonnak” nevezte, tőle vette át az arany középút (juste millieu) eszméjét, melyet hasznosnak tartott a társadalmi, gazdasági gyakorlatban. helyes középút elve nem jelent ugrándozást, határozat6 Bekker Zsuzsa: Kaut% Gyula, a% európai sjntű köegasfaságtan első magyar képviselője. KGYEK, Széchenyi István Egyetem Kautz Gyula Gazdaságtudományi Kar, Győr, 2009. 60. (Továbbiakban: Bekker, KGYEK, 2009.) 7 Lásd. 5. sz. lábjegyzet 8 Horváth Zoltán: A második reform nemzedék története (1896-1914). Magyar századforduló. Budapest, 1974. 79. (Továbbiakban: Horváth, 1974.) 112
