Zechmeister Károly emlékszám I. 1910–2010 - Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 30/2010 (Győr, 2010)
Borbély Tamás: Dr. Giesswein Sándor és Zechmeister Károly vitája a kegyúri jog értelmezéséről
Dr. Giesswein Sándor és Zechmeister Károly polgármester vitája a kegyúri jog értelmezéséről A lehetséges motivációk, avagy a szabadkőművesek és Giesswein Sándor harcai a háttérben? A helyzet tehát nagyjából a következő: bár 1878-ban a város vezetői megállapodnak, hogy a jövőben csak a katolikusokat illeti meg a plébános-választás joga, ennek ellenére 1894-ben ez már nem így történik, ám akkor ez a források szerint senkit nem zavart, sőt a még csak esetleges problémaként sem merül fel. 1902-ben azonban az új püspök, Gróf Széchenyi Miklós határozott kérése az, hogy csak a katolikusok szavazzanak. Amikor ez mégsem így történik, Giesswein Sándor és társai fellebbezést nyújtanak be a minisztériumhoz a szavazás megsemmisítését követelve. A következőkben arra keresem a választ, hogy mi állhatott annak a hátterében, hogy a többszöri, határozott kérés ellenére a város törvényhatósági bizottságának nemkatolikus tagjai ragaszkodtak a szavazáshoz, és ezzel végérvényesen befolyásolták a plébános-választás eredményét. Feltételezem ugyanis, hogy több bizottsági tagnak is érdekében állhatott az, hogy valami ok miatt ne Nyőgér Antal legyen a nádorvárosi plébános. Kézenfekvőnek tűnik számomra az alábbi érvekre alapozni. Nyőgér Antal — ahogyan azt a pályázatához csatolt önéletrajzában ismerteti — a „Győri és Győrvidéki Keresztény Munkás Egyesület” pénztárosa.27 Ez az 1898-ban alapított egyesület a keresztényszocializmus első magyarországi megjelenési formája,28 amelynek maga Giesswein Sándor az alapítója.29 Ebből kifolyólag egészen biztosra vehető, hogy Nyőgér Antal és Giesswein Sándor közelről ismerték egymást és Giesswein Sándor az egyesületének pénztárnokát, Nyőgér Antalt támogatta a plébános-választáson, aki az 1894. évi választáskor is, mint láttuk csak egy szavazattal maradt le a kegyúri javadalom plébánosi kinevezésről. Elképzelhető, hogy Nádorváros azon része, — amely abban a korban egy szegényebb munkásnegyed képét mutatta — a Kálvária utca hosszú belsőudvarú, földszintes szegényes bérházaiban élők vallási vezetőjének Giesswein Sándor igyekezett egy megbízható, szociálisan érzékeny és a keresztényszociális mozgalomban tevékenyen részt vállaló plébánost helyeztetni. Erre már csak azért is komoly igény volt, mert a városban a szintén az ekkor újraszerveződő és megerősödő szabadkőműves mozgalom is a létszámában egyre gyarapodó munkásság szociális támogatását és megnyerését igyekezett elérni.30 27 GyVL: Győr thj. város tanácsának iratai IV. 1402 c. 1924 IX. 502 sz. 28 Vő. Szolnoky Erzsébet, Szociális igazságosság és keresztény szeretet, Éghajlat Könyvkiadó, Budapest, 2003. 21. P29 Vő. Mihályit Ákos, Giesswein Sándor Emlékezete, Stephaneum Nyomda és Könyvkiadó R.T., Budapest, 1925. 32. p. ' 3H A győri szabadkőművesek történetéhez, tevékenységéhez, lásd: Szakái Gyula, Adatok a győri szabadkőművesség történetéhez >n-: Győri Tanulmányok 9., Győr Megyei Jogú Város Tanácsa, Győr, 1988. és Szakái Gyula, A győri szabadkőműves páholyok tevékenysége és szerepük a város modernizációs törekvéseiben, in.: Győri Tanulmányok 10., Győr Megyei Jogú Város Tanácsa, Győr, 1989. 91