Zechmeister Károly emlékszám I. 1910–2010 - Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 30/2010 (Győr, 2010)
Csik Tamás: Révfalu Győrhöz csatolásának története és az egyesítés utóélete
Révfalu Győrhöz csatolásának története Vita a város és a megye között Mondhatnánk, hogy a csatlakozás ügye ezzel le is zárult. A város elindulhatott a valódi nagyvárosi lét felé vezető úton, Révfalu ígéretet kapott az általa meghatározott feltételek teljesítésére, a megye pedig — mást nem tehetett — beletörődött a törvényi szabályozásba. Viszont nem így történt. A megye követelésekkel állt elő a várossal szemben, amelyek értelmében követelte a Révfalu és Győr-Sziget között lévő fahíd akkori értékét, továbbá azt az összeget is, amelyet a megye a part- és a révjog megváltása címén fizetett ki évekkel korábban a községnek. A csatlakozással a Révfalu törzsvagyonához tartozó megváltási összeg és a híd is a városhoz került, így a megyét kárpótlás illeti meg, érveltek a megyeházán. A város természetesen ezzel nem értett egyet, hiszen a híd eg}' hasznot hozó bevételi forrás volt a megyének, így csak annyit lettek volna hajlandóak fizetni, amekkora összeggel a megye még adós volt a híd építésére évekkel korábban felvett hitel után. A maga szempontjából igaza lehetett mindkét félnek, így a híd kérdése is azon megoldatlan problémák sorát szaporította, amiket nem tudott egymás között rendezni a két törvényhatóság. Végül a belügyminiszterre maradt a döntés ebben az ügyben. Az pedig a városnak kedvezett, miszerint csupán azt a 35 980 Kr-t kell megfizetnie a városnak, amekkora összeggel a megye még tartozott a hídra felvett hitel után.15 Ami ezután következett az igazából már a csadakozás utóélete, viszont a kép nem lenne teljes, ha nem szólnék ezekről az eseményekről. A megye a bíróságon támadta meg a döntést, mivel a belügyminiszternek nincs döntési jogköre, csak beleegyezését adhatja egy ilyen ügyben, ahhoz meg főleg nincs joga, hogy egy törvényhatóságot anyagilag megkárosítson, márpedig ez történt a megye álláspontja szerint. A híd ekkori megállapított értéke 61 313 Kr 11 f volt, a megváltási összeg pedig 52 000 Kr, így összesen 113 313 Kr 11 f állt a megye követelésében. Ha viszont a város nem fizetné ki ezt összeget 1905. janár 1-ig, akkor 5%-os kamat terhelné, és természetesen a bírósági ítélet után fizetett illetéket is a város lenne köteles megtéríteni. A győri városházán méltánytalannak tartották ezt a követelést, mivel nem volt igazolható, hogy a megye valóban megváltotta volna a nevezett rév- és partjogot a községtől évekkel korábban. Továbbá a híd egy hasznot hozó bevételi forrás volt a megye számára a fizetett hídvám miatt, és az — egészen eddig, mint a megyei közigazgatás alá tartozó Győr-Sziget és Révfalu közötti híd — a városnak nem szolgálta semmilyen hasznát, így fizetni sem köteles érte. A hídról készült szakértői véleményt a város szintén kétségbe vonta, magáért a hídért pedig csak annyit volt hajlandó fizetni, amekkora hátraléka volt a megyének 1905. január 1-jén a felépítésre felvett hitelből. Utóbb viszont még ezt a 15 GyVL IV. 1402.c; 1902.IX/98 77
