Zechmeister Károly emlékszám I. 1910–2010 - Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 30/2010 (Győr, 2010)

Szakál Gyula: A város és polgárai, Zechmeister Károly polgármester tevékenysége idején

Szakái Gyula kintélyes része a magán és a középítkezésekbe áramlott. Húsz évvel később, pedig megkezdődtek az ipari beruházások építkezései. A vállalkozás teljes vertikumát építette ki a téglagyártástól kezdve egészen a kivitelezésig. Beruházásainak egy része a technikai modernizációt szolgálta. Jól ismerte fel a kapcsolati tőke szerepét. Szaktudásával és piaci szemléletével gyorsan fölé nőtt az egyébként nagyobb tőkeerővel rendelkező helyi konkurenciának. Minőség, megbízhatóság és drágaság. Ez volt az üzleti szemléle­te. Az általa épített épületek ma is bizonyítják kivitelezői tudását. A kisipari vállalkozás igen gyors felfutásához azonban a szakértelem kevésnek bizonyult volna. A házassági stratégia alkalmazásával esetében is találkoztunk. Felesége a város legvagyonosabb tíz családjának az egyikéből származott. Üzeme igen gyorsan fejlődött valódi nagyvállalkozássá. A cégalapító szakmai-, közéleti és politikai szerepet is vállalt. A helyi politikával való kapcsolata azért izgalmas, mert egyértelműen kapcsolatba hozható vállalkozói sikerével. 40 évig tagja volt a város tör­vényhatósági bizottságának, 30 évig alelnöke, majd elnöke a Győri Kereskedelmi és Ipar­kamarának. Közéleti pályájának csúcsát országgyűlési képviselősége jelentette. Nem rosszindulatú feltételezés, hogy ha a város legjövedelmezőbb középítkezéseinél Schlichter magasabb árajánlatát fogadták el, akkor ebben a döntésben helyi politikai súlyának és kapcsolatainak is lehetett szerepe. El kell azonban mondani, hogy a vállal­kozói magatartásának egyik legfontosabb eleme mindig is a piac megszerzése volt. Ehhez pedig a formális és informális hivatali (politikai) befolyás birtoklása éppúgy hozzátartozik, mint a nyilvános versenytárgyalásokon való jó szereplés. Az általa kivi­telezett beruházások többségét a korabeli város legnagyobb épületei jelentették. O építette a városházát, a főreáliskolát, az első takarékpénztár és a királyi ítélőtábla, va­lamint az iparkamarai székház épületét. Ezek az építmények ma is vizuális iránypont­ként szolgálnak a városbeli tájékozódáshoz. Közülük több (városháza, főreál iskola) a várost szimbolizáló képeslapokra is rákerült. A középületek mellett jó érzékkel kapcso­lódott be az ipari létesítmények építkezéseibe is. A Gráb, de különösen az >rAgyúgyár, mely méreteinél, elrendelésénél, s művés%i ízlésű alkotásánál fogva általános bámulatot keltett, r a győri építészet teljesítőképességének hírt és dicsőséget s^erpett” — szólt a kortársi méltatás.19 A közel tucatnyi - jobbára sablonosán dicsérő — nekrológon túllépve politikai pályaíve már eléggé ellentmondásos. 1908-ban az addigi képviselő halálával a függetlenségi 48- as párt képviselőjeként 70 %-os párttámogatással fogadta el a képviselői széket. Ez azért érdekes, mert előtte a kormánypártot támogatta. Véleménye módosítását nagyon ügyesen a Függetlenségi Párt politikájának megváltozásával indokolta. Politikai hűsége azonban nem tartott sokáig, mert a világháború alatt Schlichter újra pártot változtatott, s most a függetlenségi párt szavazói által megszerzett mandátumával újból a kormány­pártot erősítette. Lehet, hogy ez a magatartása elvtelenségnek tűnik, de Hlatky- Schlichter Lajos a politikát is vállalkozásnak tekintette. A város legnagyobb építési vállalkozója kiváló kapcsolatot tartott fenn a politikai katolicizmussal, de ha pillanatnyi érdeke, vagy középtávú racionális megfontolása úgy kívánta, gondolkodás nélkül az ún. liberális szabadkőműves táborral szavazott. 19 Hlatky-Schlichter Lajos emlékezete — Emlékbeszéd a kamarában. Győri Hírlap 1920. március 31., 2. 66

Next

/
Thumbnails
Contents