Zechmeister Károly emlékszám I. 1910–2010 - Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 30/2010 (Győr, 2010)
Szakál Gyula: A város és polgárai, Zechmeister Károly polgármester tevékenysége idején
Szakái GyuJa induláskor még vegyes profilú volt. Korlátozott italmérési joggal is rendelkezett és uzsonnát is adott. A cégalapító gondosan ügyelt arra, hogy fia a legjobb svájci, párizsi és nizzai cukrászmestereknél szerezzen tapasztalatot. A második generáció visszaemlékezése szerint külföldön három követelményt tanult meg. Új alapanyagok, új gépek és az igényes minőségi munka nélkül nem lehet sikeres vállalkozást indítani és fenntartani. Lelóczky Jenő a polgárosultabb Nyugat-Európában azt tapasztalta, hogy a cukrászdák a társas élet találkozóhelyeként is szolgálnak. Édesapja vezetése alatt a cukrászdában főleg kereskedés folyt. A süteményeket elvitték és nem helyben fogyasztották el. A fiú 1920-ban vette át az üzlet irányítását. A Monarchia felbomlása után a polgári életmód egyes elemei Győr esetében talán még az országosnál is gyorsabb és komolyabb visz- szaesést szenvedtek el. A harmincas évei felé közeledő fiatalember a nyugaton látott ötleteket és gyakorlatot a már kedvezőtlenné vált viszonyok között szerette volna megvalósítani. Egyszerre kívánt intenzív növekedést elérni és a minőségi társas élet kialakításának az irányában nyitni. Elsőként 1923-26 között egy 25 fős vállalkozással csokoládét állít elő. Az okokat pontosan nem tudjuk, de ez a próbálkozása bukás volt. Nagyobb sikert ért el a helyben való fogyasztás ösztönzésében. A belső enteriőrt párizsi mintára alakította át. A cukrászdában kialakított egy sárga és egy kék szalont, valamint újdonságként egy Nizza típusú rádióval szórakoztatta a betérőket. 1927-től angol mintára a klubélet meghonosításával próbálkozik. Egy fiókhelyiségében az autós vendégeket kívánta kiszolgálni. A konkurencia jelentős volt. 1930-ban a megmaradt régi cukrászdákkal szemben már 11 új is csábította a polgárságot. Lelóczky Jenő az üzlet menedzselése mellett rendkívül gondosan ügyelt a minőségi munkára. 1937-ben ő kapta a Gerbeaud-dijat é.s a rákövetkező évben az Iparügyi Minisztérium őt küldte Berlinbe, hogy egy kiállításon Magyarországot képviselje. A család életútja — némi időbeli és tartalmi súlypont eltéréssel — hasonlít a korábban megismert (Grábics, Csermák) vállalkozói famíliákhoz. Az alapító még jobbára csak a cég beindításával foglalkozott. Fiai azonban vállalkozói mentalitásuk mellett ízig-vérig közéleti emberek. Lelóczky 1912-ben belépett a győri Kereskedelmi IJJúsági Egyletbe, 1928-ban Kereskedelmi és Iparkamarai tag, 1930-tól pedig az Ipartestület elöljárósági tagja. Olyan időben került vállalkozói tevékenysége csúcsára, amikor a korábbi polgári fejlődés megtorpant és a gyáripari verseny is egyre erősebb lett. Lelóczky a kisvállalkozások sikerességének három kívánalmát fogalmazta meg. Az egyik a minőség és az egyediség, továbbá, hogy a szakma technikai fogásai mellett érteni kell a kereskedelemhez - ma ezt marketing szemléletnek mondanánk — és a számvitelhez. A harmadik követelmény pedig az állandó újítás. Érdemes pontosan idézni jelszavát: megélés művésze új ismereteket igényel”. Nemcsak általános polgári igényként, hanem a sikeres vállalkozó imperatívuszának tartotta az általános műveltség megszerzését. ,gí kisipar jövőbeni helyzete attól függ bogy mennyire tudja felhas'gnálni a technika eredményeit”. A felismerés képessége pedig a kulturális fok függvénye. Erre már az inasokat is fel kell készíteni. Ennek az ígéretes családi karriernek a kiteljesedését is az 1945-tel bekövetkező változások törték ketté. 64
