Zechmeister Károly emlékszám I. 1910–2010 - Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 30/2010 (Győr, 2010)
Szakál Gyula: A város és polgárai, Zechmeister Károly polgármester tevékenysége idején
város törvényhatósági bizottságának és a győri katolikus iskolák önkormányzatának. Az 1930-as évektől a II. kerületi 3. C. ügyvezető elnöke és 1940-től a Jó S%ív Temetkezési TLgyesület vezető tisztségviselője. Egyéni karakterére legjobban gyermekei életútja világít rá. Grábics szerette a szakmáját, de életének valódi értelmét a közéleti szerepvállalásban vélte megvalósítani. Ez, mint láttuk, igaz a szakmai és a vallási közszerepléseire. A vérbeli gazdasági sikeremberektől eltérően nem törekedett arra, hogy valamelyik gyereke folytassa a vállalkozást. Közvetlen formában nem is adott át „siker recepteket” fiainak, akikből tanár, jogász és közgazdász lett. A közéletiséghez és a közszerepléshez viszont az utódok közül kettőnek komoly köze lett. Az 1930-as évek közepén elinduló pályaválasztás mindenképpen atyai döntést igényelt. Győrben és feltehetően országosan sem volt ritka, hogy még a jól menő kisiparos is értelmiségi, köztisztviselői pályára irányítsa gyermekeit. A gazdaságilag valóban sikereseknél azonban — megerősítve Bácskai Vera egy évszázaddal korábbra vonatkoztatott észrevételét17 —, akárcsak a testületi kereskedők második nemzedékénél, megjelent az az imperatívusz, hogy a „céget megszentelt tulajdonnak kell tekinteni és zavartalanul fenn kell tartani". Ezek a gondolatok viszont már átvezetnek bennünket egy másik vállalkozó típushoz. A város és polgárai Zechmeister Károly polgármester tevékenysége idején Atj egyszerre innovatív és tradicionális iparosok Sok esetben igen nehéz eldönteni, hogy a vállalkozói tehetség honnét ered. A családi indíttatás, az egyéni ambíció, a tehetség és a város adta sokrétű lehetőségek egyaránt fellelhetők a Csermák, család gazdasági sikereiben. Azért beszélünk családról, mert immár lassan másfél évszázada lényegében ugyanazt a vállalkozást folytatja a família. A céget alapító Csermák Gusztáv 1877-ben a Nyitra megyei Holicson született. Apja még szűcs és tímár mester volt, de a fiú a Poprádon élő keresztapa befolyása alá került, akinek jól menő kékfestő üzeme volt. O beszélte rá a fiút, aki egyébként egyszerre rendelkezett kiváló intellektuális képességgel és kézügyességgel, a kékfestő mesterség kitanulására. A kor szokásai szerint inaséveit Olmützben, a Nürnberg melletti Fürthben, majd Stuttgartban és fíécsben kezdte. Az újdonságok iránti érzéke és a lehetőségek megragadásának a képessége már fiatal korában megmutatkozott. Bécsben látott először gépi benzines vegytisztítást, amit Győrben rögtön ki akart próbálni, noha ekkor még ez a tevékenység a konzervatív polgárság szemében szinte szentségtörésnek számított. A pezsgő nyugati metropoliszok után az otthoni kisvárosok már egyáltalán nem vonzották. A századfordulóhoz közeledő Győr viszont nagy vonzerőt jelentett a tehetséges és energikus emberek számára. (Ez a gyújtópont szerű szívóhatás a városnak immár másfél évszázados tulajdonsága.) A településen a kékfestő ipar ekkor élte az utolsó virágkorát. Csermák a legjelentősebb vállalkozásnál helyezkedett el. A Komanekjéle cég a századfordulón már 30 embert foglalkoztatott és a város központi helyén volt az 17 Bácskai Vera (1989.) A vállalkozók előfutárai. Budapest, Magvető 61
