Zechmeister Károly emlékszám I. 1910–2010 - Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 30/2010 (Győr, 2010)
Szakál Gyula: A város és polgárai, Zechmeister Károly polgármester tevékenysége idején
Szakái Gyula téseket is. Nem érdektelen, hogy ebben az időben 57 éves volt, amikor a város legszebb részén házat vásárolt. 1842-ben egy társával együtt szállást építtetett. Ezt az üzletrészt a társa később visszavásárolta. A tőkegyűjtésnek ez a fajtája Mayeréknél gyakori volt. Egy vállalkozást családtagjukkal, vagy valamelyik megbízható ismerőssel együtt indítanak, majd pár év múlva valamelyikük „kivásárolja” a másik részét. Később szó lesz róla, de ez a magatartás a zsidó vállalkozásoknál is megfigyelhető. A Mayer család evangélikus volt. Lehet, hogy tévedünk (forrásadataink viszonylag szűkösek), de a katolikus vallású vállalkozóknál ez a fajta együttműködés ritkábban figyelhető meg. A következő években a házingatlanok vásárlása és a vállalkozás gyarapítása egyre nagyobb volumenű volt. 1846-ban a belváros legszebb részén (9775 váltó forintért) telket vásárolt és erre legalább 5 lakásból és egy magtárépületből álló házat építtetett (8465 forintért). 1849-ben (7000 forintért) majort és rajta (5565 forintért) épületeket emelt. A források követése nagyon nehéz, hiszen már egy-két generációs családi vállalkozásról volt szó. Két testvére is sertéskereskedelemmel foglalkozott és már a fiai is bekapcsolódtak az üzletbe. A szerződéseken és a számlákon négy-öt név tűnt fel, amit néha komoly feladat volt azonosítani. A legnagyobb ingatlan vásárlása két évvel a halála előtt, 1860-ban történt, amikor a Széchenyi téren (Győr legközpontibb helye, rézsűt a városháza, másik irányban, pedig a megyeház volt akkor) egy kétemeletes sarokházat vásárolt 42 000 osztrák forintért. A házingatlanba való beruházás az első generáció életében lényegében be is fejeződött. A második generáció csak átalakításokat végzett és mindössze két kisebb értékű házat vásárolt. Az ingadanok gyarapodásának megszakadásával eltűntek a források is. A vállalkozás alapítójának a halálakor, 1862-ben fia 43 éves volt. A forrásokban a neve ritkán bukkant föl. Legkarakteresebben akkor, amikor 1882-ben, 61 évesen visszavonult a kereskedelemtől és egy 670 holdas birtokot vásárolt Bőnyön (kb. 15-20 km Győrtől). Ebből a szerződésből tudtuk meg, hogy korábban ő is kereskedéssel foglalkozott. Érdekes, hogy a már negyven felé közeledő meglett üzletember mindvégig apja árnyékában maradt. Hosszú életkort élt meg, hiszen birtokán gazdálkodott és élt még 29 évig. Az azonban bizonyos, hogy a már az első generációnál tapasztalt ügyes házassági stratégia tovább folytatódott a családban. Két fia befolyásos és anyagilag stabil „régigyőri’ polgárcsaládból származó lányt vett feleségül. II. Mayer Mihály feleségének apja korábban Győr polgármestere volt. A lánya, esetleg unokája — a pénzügyi bizonylatokból ez nehezen deríthető ki - pedig a korszak legnagyobb győri pénzügyi „gurujának” (Jerfy Antal) a családjába házasodott. Ezek a lépések a korabeli győri városi elit befogadóképességét is jellemezték. Feltűnő, hogy a második generációs betelepültek már ilyen szinten tudtak házasodni. Hozzá kell azt is tenni, hogy evangélikus családokról van szó. Külön fejezetet lehetne szentelni annak, hogy az evangélikusok családi kapcsolatai és vállalkozási stratégiája erősen hasonlított a zsidókéra. Ennek a gyakorlatnak társadalmi tőkeként is funkcionáló ereje a helyi politika világában nagyon éreztette hatását. A városi adminisztrációban ugyanis számarányuk fölött reprezentálták magukat. Érdekes, hogy Bőnyben illetve annak kiterjedt hatalmas határában még két győri polgárnak voltak birtokai. Az egyik Purgly György, akinek itt volt egy 200 hektáros szántója és erdeje. O volt azon három legtöbbet adózó győri (70-es lista) egyike, akit konzek58
