Zechmeister Károly emlékszám I. 1910–2010 - Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 30/2010 (Győr, 2010)
Szakál Gyula: A város és polgárai, Zechmeister Károly polgármester tevékenysége idején
A város és polgárai Zechmeister Károly polgármester tevékenysége idején Győri életutak, vállalkozói karakterek Egy tradicionális nagyvállalkozó A magyarországi polgárosodás kiteljesedésekor Győrt az ausztriai piacokra irányuló közvetítő kereskedelem tette igazán gazdaggá. Sikerét a gabona-kereskedelem alapozta meg, majd ennek hanyatlásával a sertéskereskedelem segítségével sikerült a válságot enyhíteni. Az iparvárosi funkció megjelenésével párhuzamosan még egy féltucatnyi vállalkozó a régi gyakorlatot kihasználva igen komoly vagyonra tett szert. A korszakunkban prosperáló három legjelentősebb sertéskereskedő család egyikének a vállalkozói életútját sikerült rekonstruálni.13 Halbritter Ferenc 1915-ben az adólista 4. helyén állt. A család többi tagja is a legfelső harmadba tartozott. A vállalkozás azért tekinthető tradicionálisnak, mert olyan korszakban alapozta meg a gazdasági sikert, amikor ez a tevékenység már lényegében lecsengett. Maradt azonban egy kevés, mindössze néhány ember számára kihasználható mozgástér. így ezt a karriermintát az alkalom megragadásának lehetne nevezni. A család apai ágon Neudorjból (Kar/oiry Vary) származik. Serfőzéssel és vendéglátással foglalkoztak. A cégalapító édesapja 1836-ban még Csehországban született, de fiatalkorát már Bécsben töltötte. Egy itteni rokonuknál hentes szakmát tanult. Szerencsés időpontban tartózkodott a császárvárosban, mert pont ebben az időben találták fel a "bécsi-virslit". Az itt elsajátított (csak kevesek birtokában levő) eljárás tudásával érkezett Győrbe, ahol önálló vállalkozásba kezdett. A cégalapító Halbritter Károly 1878-ban már itt született és szintén a családi hagyományokat folytatta. O már némi vagyont és még több presztízst örökölhetett, mert a város egyik leggazdagabb vállalkozó családjának a lányát vette feleségül. Szakértelmével és a hozománnyal már könnyen lehetett nagyvállalkozást alapítani. A családi hentesüzlet mellett 1904-ben szalámigyárat alapított. Pontosabban már egy működő üzemet vettek meg és bővítettek gyári méretűvé. A Heni kartellhe% tartozó vállalkozás csak a téli időben dolgozott és 190-220 vagon szalámit gyártott. Érdekes, hogy a téli időben még több tucat olasz vendégmunkást is foglalkoztatott. Az üzem megvételekor a cégalapító mindössze 26 éves volt. 1912-ig folytatta ezt a tevékenységet, majd az itt keletkezett tőkét egy sertéskereskedelmi vállalkozásba fektette. Előzőleg kapcsolatba került ugyan az élelmiszeriparral, de a sertéskereskedelem egészen új profil volt. A kereskedés technikája és menedzselése másfajta ismereteket igényelt. A módszer látszólag könnyen megvalósíthatónak tűnt. Az Alföldről vásárolt állatokat Győrben felhizlalták, majd Bécs piacaira továbbították. A látszólag egyszerű művelethez azonban jelentős mennyiségű mozgatható tőke kellett. A most elemzett vállalkozásnál pénztárkönyvek és leltárak nem maradtak fenn. 1 így közel hasonló gazdagságú sertéskereskedő esetében azonban megmaradt a hagyatéki 13 Vállalkozói életutakkal bővebben Szakái Gyula foglalkozott a vállalkozó polgárok 1870-1940. című könyvében. ( Szakái Gyula (2002.) 1 'állalkostg győri polgárok 1870-1940. Sikeres történeti modellváltás Budapest L’ Harmattan) 55
