Zechmeister Károly emlékszám I. 1910–2010 - Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 30/2010 (Győr, 2010)
Szakál Gyula: A város és polgárai, Zechmeister Károly polgármester tevékenysége idején
Szakág Gyufcy Mi az az időhorizont, ami rendelkezésre áll, hogy az értékek megszilárduljanak és a hatékony magatartásformák generációkon keresztül a családban, valamint a civil szerveződések, tehát a társas együtdét különböző szinterein áthagyományozódjanak a fiatal generációra. A korabeli győri polgári vezetőréteg, amely a várospolitikai döntéseket birtokolta és egyben mintát is adott, sok szálból fonódott egybe és vált kifejezetten győrivé. Az etnikai, felekezeti, vagy akár politikai különbözőségeket fokozatosan háttérbe szorított az a felismerés, ha a város boldogul, sikeres fejlődési pályára áll és tud alkalmazkodni a mindig változó körülményekhez, az minden helyi polgárnak jó tesz. Milyen elemét lehet felvillantani ennek a polgári mentalitásnak? kicker János, aki abban az évben, 1852-ben hunyt el, amikor Zechmeister Károly született, naplójában írta, hogy baráti körével elhatározták, ezen túl magyarul beszélnek. Ez már a patrícius német polgárból a modern magyar és győri vállalkozói pályára átállás egyik útját jeleníti meg. Ennek a korszaknak a polgárai, akiknek országos archetípusa Kossuth lúgosban és Széchenyi Istvánban lelhetők fel, egyáltalán nem váltak az ideológiák rabjaivá semmilyen értelemben. Számukra más volt a fontos. Lokális szinten a feladatokról így vélekedett Zechmeister Károly: „Tiszában vagyok azgal, amit akarok, r törekszem másokat is ennek helyességéről meggyőzni és megnyerni, ami sokszor igen nehezen megy, mert rendszeresen erős a conzervativizmus, nagy a kétkedő okoskodás és a féltékenység de ennek ellenére Győrnek bírnia kell mindazzal, amit modem várostól a mai kor megkíván, r lehetőleg ki kellfejlődni... ágén lelkesedésem és határozottságom úgy látom, másokba is bizalmat és bátorságot öntött, szétkergetve az érdekek közjóval kendőzött hadát, r teremtett olyant, amit csak álomnak mertek tekinteni. ” A formálódó szerepkörök egyike a vállalkozó polgáré volt, természetesen megannyi individuális magatartásformában megjelenve. A szerepkörök második nagyobb karakteres típusát az értelmiségiek jelentették. A virilizmus intézménye jóvoltával a helyi sikeres vállalkozó és értelmiségi polgárok közvetlenül bele szólhattak és szóltak a várospolitikai döntésekbe. Miképpen alakult a város sorsa és miként formálódtak a polgári karakterek, amelyek irányították a várost Győr ebből a szempontból mondhatnánk szerencsés város. A szerencse azonban sohasem véletlen, azaz a véletlen mindig a szükségszerűségek találkozásainál keletkezik. Ez a szükségszerűség pedig az 1800-as évek közepétől Győrt a korabeli gazdasági térben földrajzilag igen kedvező helyzetben találta. A Dél-Alföld és a Bácska-Bánat gabonáját ugyanis városunkon keresztül továbbították Bécs piaca felé. Ezt a lehetőséget azonban ügyesen kellett kihasználni. Akkor ez sikerült. 48
