Zechmeister Károly emlékszám I. 1910–2010 - Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 30/2010 (Győr, 2010)
Bana József: Győr legnagyobb polgármestere, Zechmeister Károly
Győr legnagyobb polgármestere Zechmeister Károly Győr városa gazdaságilag az 1870-es évektől kezdve válságos helyzetbe került. A vasúthálózat kiépülésével azonban Győr fontos közlekedési gócpont lett, kedvező lehetőséget teremtve a válságból történő kilábaláshoz. Zechmeister Károly ezekre az erőkre támaszkodva dolgozta ki nagyszabású városrendezési tervét, s határozott lépéseket tett ennek megvalósítására. Felismerve a kedvező lehetőségeket, Győr városát ipari, kereskedelmi, kulturális központtá kívánta kiépíteni. Szombathellyel, Sopronnal vívott küzdelemben szerezte meg a királyi táblát Győrnek, melynek székháza a mai Városháza téren épült fel 1892-ben. Az ítélőtábla tisztviselői számára ugyanebben az időben városi bérházak épültek. A 90-es évektől igen jelentős vasúti beruházásokra került sor, melyekhez Baross Gábor közmunka- és közlekedésügyi miniszter, Győr országgyűlési képviselője nyújtott komoly segítséget. Új vasúti pályaudvar, teherpályaudvar, felüljáró-híd jelzik e téren a nagy építkezéseket. 1892-ben új 80 ágyas közkórház építését fogadta el a városi közgyűlés, mely 1895-re épült fel. 1890-ben a kormány 5 új kereskedelmi és iparkamara felállítását határozta el, melyek egyikét Győrött szervezték meg. 1897-ben felépült a Frigyes-laktanya. A 90-es évek elején épült üjjá a sétatéri nagy- híd és a hosszúhíd. Zechmeister Károly tervei között talán az első helyet foglalta el Győr ipari nagyvárossá fejlesztése. Megfelelő telekárakkal és adókedvezményekkel indult meg az ipari üzemek létesítésére vállalkozók idecsalogatása. Városfejlődés szempontjából nagy jelentőségű volt 1896-ban a Magyar Vagon- és Gépgyár megalapítása. Ez az ipari üzem mennyiségi és minőségi változást hozott a szakmunkásképzésben, a munkáslétszám növekedésében, a politikai, kulturális és a sportéletben, a lakásviszonyok javulásában. 1896. április 29-én ezt írta naplójába: „Alig érek rá egy dolgot befejezni, már két új áll helyébe. Itt az építés alatt lévő laktanya, a nemsokára megkezdődő városház, téli kikötő és áruraktár, tervezés és szorgalmazás alatt a sertéspiac kifejlesztése több ágazattalj új vágóhíd, gyárváros létesítése stb. Egyenesen megyek előre kitűzött utamon, nem törődve semmi melléktekintettel, igyekszem terveimet keresztülvinni, először a közgyűlés előtt, azután a valósítás terén. Tisztában vagyok azzal, amit akarok, s törekszem másokat is ennek helyességéről meggyőzni és megnyerni, ami sokszor igen nehezen megye, mert rendszeresen erős a konzervatizmus, nag a kételkedő okoskodás és a féltékenység... Győrnek bírnia kell mindazzal, amit modem várostól a mai kor megkíván s lehetőleg ki kell fejlődnie.. Az én lelkesedésem és határozottságom, úg látom másokba is bizalmat és bátorságot öntött, szétkergetve az érdekek közjóval kendőzött hadát, s teremtett olyant, amit csak álomnak mertek tekinteni... 1896. a millennium éve volt, az 1000 éves Magyarország ünnepelt. Megemlékezések zajlottak, új épületeket avattak illetve alapítottak. Az előkészületekről ad hírt az 1896. május 14-ei városi közgyűlési jegyzőkönyv: ,,A nemzet küzdelmekkel teljes múltjára alapítottjövőbe fektetett bizalom ékesszpló megnyilatkozása után a város polgármestere terjesztette elő Győr sz■ kir. város millenárius alkotásairól szp/ó következőjelentését: B Czigány Jenő: nagy alkotások polgármestere". Kisalföld 1968. augusztus 4. 25
