Zechmeister Károly emlékszám I. 1910–2010 - Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 30/2010 (Győr, 2010)
Bana József: Győr legnagyobb polgármestere, Zechmeister Károly
Bana József Zechmeister Károly Győrött született 1852. május 12-én. Az evangélikus Zechmeister bábsütő (mézeskalácsos) család ősei a 18. század közepén Magyaróvárról kerültek Győrbe. Édesapja is mézeskalácsos és gyertyaöntő volt. Középiskoláit a győri bencéseknél végezte. 1870. júliusában érettségizett. A 45 fős osztályában a 2. legjobb tanuló volt. érettségi bizonyítványába az utolsó és a vizsga jegyei kerültek be. Vallástanból, magyarból, latinból, görögből, történelemből, fizikából „pralcellens” (kitűnő) filozófiából, matematikából, németből „laudabilis” (dicséretes) tanuló volt. A gimnázium után továbbtanult. Jogi tanulmányait a győri jogakadémián végezte, majd ügyvédi irodát nyitott. De nem sokáig vitte az ügyvédi gyakorlatot, mert 1880. december 21-én a városi tisztikar szolgálatába lépett. Mint tanácsos árvaszéki előadó volt egészen 1883. márciusáig, amikor is egyhangúlag megválasztották Győr város rendőrfőkapitányának. Négy fontos tervet dolgozott ki: a népkonyha, a közraktár, a járványház, és a központi híd megteremtése ügyében.2 Napjainkban talán különösnek hangzik, hogy Zechmeister Károly Győr város egykori rendőrfőkapitánya egy alkotmányos korszakban, kinevezéssel került a város élére. Abban nem volt egyedülálló, hogy rendőrfőkapitányból polgármester lett, hiszen korábbi elődjei közül a két terminust is kiszolgált Eöttevényi Nagy Pál — szintén evangélikus vallású volt — korábban betöltötte a rendőrfőkapitányi posztot, majd ezután lett polgármester. Zechmeister neve már a súlyos szembetegségben szenvedő Nagy Pál lemondását követően is felmerült, mint a polgármesteri posztra alkalmas személy, és 1884-ben közvetlenül Eac^a Ferenc mögött már őt tartották esélyesnek.3 A korabeli helyi vicclap a Garabonciás Diák nevéből képezve keresztelte el „Pechmeister Kari”-nak és ekkortájt azon ékelődtek, ha beválik, mint rendőrfőkapitány, akkor azért nem lesz belőle polgármester, ha viszont nem válik be, akkor pedig azért nem. Lacza Ferenc polgármester hamarosan egy rendkívül súlyos sikkasztási ügybe keveredett, így Zechmeister polgármesterségét a m. kir. belügyminiszter által kiállított — a felfüggesztés időpontját tartalmazó — határozatától számítjuk (1888. március 12.). A mindmáig legnagyobbnak és legjelentősebbnek tartott polgármester tehát egy különös véletlennek köszönhette megválasztását. Elődje, Lacza Ferenc tehát méltatlannak bizonyult állására. Több mint 6000 Ft elsik- kasztása volt Lacza bűne. A m. kir. belügyminiszter végleg felfüggesztette állásából a vizsgálat idejére, majd miután megbizonyosodtak a vádak valódiságáról, elmozdították állásából. Ekkor egy vidéki plébános vagy tanító évi 200 Ft-ot keresett. A nagymértékű sikkasztás minden mozzanatát feltárták. Húsz évre visszamenőleg vizsgálták az alapítványi pénztár megdézsmálását, emiatt mintegy negyven városházi alkalmazott veszítette el állását. Volt öngyilkosság, vagyonelkobzás, számonkérés és börtön. Gyakorlatilag szinte az egész város korábbi vezetését lecserélték. 2 Bély Mária: Zechmeister Károly élete és munkássága (pályázat) Győr, 24 p. 1 Bana József: Győr polgármesterei a kiegyezéstől a tanácsrendszer bevezetéséig (1867-1950). Fejezetek a győri ön- kormányzatok történetéből. Győri Tanulmányok 11. Győr, 1991. 171-176. p., Bana József Győr polgár- mesterei. Győr története a kezdetektől napjainkig. Győri Millecentenáriumi előadások. Győr, 1997. p. 77- 93. (Városi Levéltári Füzetek 1.) 22
