Zechmeister Károly emlékszám I. 1910–2010 - Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 30/2010 (Győr, 2010)
Perger Gyula: Pozsonytól Pasadenáig A Zechmeister család története
A Zechmeister család története Párizsban „dís^okmányt" érdemelt ki. Ezt még Károly, az apa is megélhette, hiszen 1896. augusztus 29-én halt meg „végelgyengülésben, a 82 esztendős „magánzó”, a Duna utca 13. számú házban. A már csak nevében családi vállalkozás 1899-ben a Londont 'Világkiállításon aranyérmet, ugyanakkor Győrött díszoklevelet kapott, s az 1906-ból ismert reklámlapon már tucatnyi elismerő plakett képét is láthatjuk.30 A vállalkozás vezetője Zechmeister Kálmán, 1917. február 26-án reggel 9 órakor májzsugorodás miatt bekövetkezett halálakor az anyakönyvi bejegyzés szerint a Jedlik Ányos utca 13. szám alatt lakott. Zechmeister Kálmán „A város életének mozzanatait az utolsó órákig figyelemmel tudta kísérni, mikor már testi élete csaknem nem is volt. Ez a roppant életerő, energia, a vele járó munkakedvvel, alkotó vággyal, adta meg egénisége karakterét, működése sikereit erősítette, mindazokat az intézményeket és terveket, amelyeknek javára a bizalom munkába hívta. A gőri közéletnek, nem volt olyan élő szerve, amelyből közreműködése hiányzott volna. De a legtöbbet köszönhet neki és életének az ipartestület, amelynek elnökségébe, mint alelnök, 1895-ben lépett be, épen az átmeneti korszakot megindító körülmények között. Az egészséges átalakulásnak, leglelkesebb előharcosa volt, s gőgte a nag munkát tudással, emberismerettel, az, iparos osztály szeretetével, energiával és tekintéllyel be és kijeié egaránt megerősítette a gőri iparosságot életküzdelmeiben és megalapozta, fokozta az ő megbecsülésüket a város közéletében. lg vált tényezővé a gőri ipartestület, amelynek, elnökéül 1904-ben választották, meg. Zechmeister Kálmán összeköttetéseivel és saját ereje átruházásával igen sok érdemes iparosnak megsegítette exisztenááját. Velük és érettük, fáradt, szövetkezésüket, ahol eg-eg iparágon íg lehetett segíteni, minden akadályon keresztülvitte, eges iparosok anyagi alapozásához is keresett és talált módokat. Sokat élt, mert sokat dolgozott- [..] Közéleti tevékenységének széles körét megvilágítják e címek: elnöke volt az ipartestületnek, megalakulásától 1914-ig pénztárosa, ettől máig alelnöke a kereskedelmi és iparkamarának., régtől fogva tagja a városi törvényhatósági bizottságnak és legtöbb bizottságának., igazgatója a gőrvárosi k.ölcsönsegélyzp egletnek, igazgatósági tagja a gőrvárosi és megei takarékpénztárnak, elnöke vág társelnöke az iparos és polgári körnek, a kisdedvédő egletnek, a germekbarátok egesületének, a lövész társulatnak stb stb. A király a Ferencz József-rend lovagkeresztjével tűntette ki. olvashatjuk Farkas Mátyás polgármesternek, az 1917. február 26-án tartott városi tanácsülésen elmondott nekrológjában.31 Nem csoda hát hogy a Győri Hírlap február 27-i és 28-i számában számos városi és megyei szervezet, kondoleáló hirdetése is megjelent. A Hírlap hivatalos gyászjelentése néhány családtörténeti kérdésre is rávilágít. Innen (is) tudjuk, hogy Zechmeister Teréz immár Katkovszky Dezső özvegye, Zechmeister Sándor felesége Vannay Irén, míg Jenő neje Beliczay Etelka volt. A legfontosabb azonban, hogy a családi gyászjelentésben az elhunyt özvegyeként Stinner Mariska neve szerepel. Az esketettek anyakönyve szerint Zechmeister Kálmán 42 esztendős bábsütő és viaszgyáros — miután törvényesen elvált — 1907. október 20-án oltár elé vezette a 44 éves Stinner Máriát, Stinner József és Kovács Katalin hajadon leányát. A házasság egyik tanúja a férj testvére, Zechmeister Jenő budapesti MÁV mérnök volt. 3(1 Köszönettel tartozom Szabó Zoltánnak, aki önzetlenül rendelkezésemre bocsátotta a gyűjteményében lévő — a Zechmeister családra vonatkozó - dokumentumokat és tárgyakat. 31 Az emlékbeszéd a Győri Hírlap 1917. február 27-i számának 2. oldalán is megjelent. 17
