Zechmeister Károly emlékszám I. 1910–2010 - Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 30/2010 (Győr, 2010)
Perger Gyula: Pozsonytól Pasadenáig A Zechmeister család története
Perger Gyula Pozsonytól Pasadenáig A Zechmeister család története Egy~egy ismert és elismert személyiség életútjának eseményeit többnyire lexikonok szócikkeibe sűrűsítve ismerjük, ismerhetjük. Ilyenkor csak utalásszerűén értesülhetünk a jeles alakok szüleiről, néha az ismertté vált testvérektől, gyermekekről. A sokszor fontos szerepet játszó, meghatározó családi környezet feltérképezése, elemzése csupán az életüt monográfiák lábjegyzeteiben jelenik meg, vagy az írásmű hősének (többnyire literátorok, képzőművészek és tudósok) kultuszát, esedeg nehéz gyermekkorát, szomorú sorsát, heroikus küzdelmét alátámasztandó — az írásmű keletkezésének ideológiai meghatározottsága mentén — kerül az olvasó elé. Ugyanakkor az egykori városi gazdasági-politikai elitek egyes tagjainak rokoni kapcsolatrendszerét — mely számos szempontból meghatározta, meghatározhatta a család és ezzel együtt a település gazdasági és társadalmi presztízsét is — szinte alig vette/veszi górcső alá a gazdaság- és társadalomtörténeti kutatás.1 Pedig a viszonylagos forrásgazdagság már a 17-18. századi városi dsztségviselők esetében is lehetővé teszi egy-egy família több generáción átívelő politikai gazdasági szerepvállalása családi hátterének elemzését, társadalmi felemelkedését. A 19. századból ránk maradt dokumentumok pedig a családtörténet és hivataltörténet összekapcsolódásának hiteles vizsgálatát is megengedik.1 2 Bár Zechmeister Károlyról — Győr egyik legjelentősebb polgármesteréről — számos, tevékenységét elemző és méltató tanulmány született,3 családjának társadalmi beágyazottságáról szinte semmit nem tudunk.4 Az alábbiakban a família győri megtelepedésétől, a 20. századig bezáróan kíséreljük meg végigkövetni generációkon át, „társadalmi Jelemel1 Az ilyetén kutatásokra jó példa Dominkovits Péter: A kora újkori kisvárosi elitről: a 17. századi szombathelyi bírák. In. Bana József - Katona Csaba (szerk.): Családok, családfák, generációk. Budapest -Győr, 2007. 85- 108. 2 H. Németh István: Ay archantológia és a várostörténet. Karrierek és hatalmi csoportok a kora újkori városokban (XVI — XVII. század.) Fons. Forráskutatás és történeti segédtudományok, 2004. 2. szám 197 -218. 1 Zechmeisterről már halála évében utcát neveztek el Győrött, s számos korabeli nekrológ méltatta tevékenységét. legutóbb Tóth László: Zechmeister Károly, a vállalkozó győri polgármester. In. Vállalkozó polgárok a Dunántúlon a dualizmus korában. Veszprém, 1995. 4 Jellemzőnek mondható, hogy a Győri életrajzi lexikonból tájékozódók arról tudhatnak, hogy Zechmeister László az egykori polgármester gyermeke volt, s az. is kiderül, hogy Kálmán és Károly testvérek voltak. Arra azonban, hogy a lexikonban szintén szereplő Zechmeister fenő gépészmérnök is a családhoz taro- zott, semmi sem utal. 9