Czimber Gyula: Pannon Agrátudományi Egyetem Mezőgazdaságtudományi Kar: A tanszékek és egységek története 1954-1993 (Mosonmagyaróvár, 1993)

Galgócziné Gyökér, E: A Biotechnikai Állomás története (History of the Biotechnical Station)

PANNON Agrártudományi Egyetem Mezőgazdaságtudományi Kar, Mosonmagyaróvár A Biotechnikai Állomás története GALGÓCZYNÉ GYÖKÉR ERZSÉBET Az 1980-as években Magyarországon is lehetőség nyílt az állattenyésztési repro­dukciós és produkciós teljesítmények fokozására irányuló biotechnikai-biotechnológiai eljárások bevezetésére. E módszerek megismerése, adaptálása, továbbfejlesztése, új eljárások kidolgozása, majd a gyakorlatban való gyors bevezetése, s oktatásuk érdeké­ben az ATEK Kutatásszervezési és Termelésfejlesztési Intézeténél, Mosonmagyaróvá­ron, 1983-ban dr. Gergátz Elemér egyetemi adjunktus, az akkori földművelésügyi tárca kezdeményezésére alapította meg a Biotechnikai Állomást, 53 hektáros területen. Az Állomás az évszázados tradícióknak megfelelően, elődeihez méltóan szeretné feladatát betölteni: hidat képezni az elmélet és a gyakorlat között. Ennek megvalósítása érdekében hoztuk létre és fejlesztjük jelenleg is - a kutató laboratóriumokkal párhuza­mosan - a juhtelepet. Kezdetben az örökölt földterüet felét kaptuk meg művelésre: legelőt és tömegtakarmányt adó lucernást alakítottunk ki rajta 200, kísérleti célokra is alkalmas merinó anyajuh számára. Az Állomás biztonságos működtetéséhez elengedhetetlenül szükség volt arra, hogy szolgáltatás jellegű tevékenységet végezzünk, így szaporodásbiológiai szerződése­ket kötöttünk 5 nagyüzemmel (3000 tehén). Eredeti elgondolásunknak megfelelően biotechnikai beavatkozásokkal próbáltuk az állatok életfolyamatait regulálni, hogy ezáltal a gazdaságosságot javítsuk. Az első komoly erőpróba 1984-ben következett be, amikor biotechnikai eljárást dolgoztunk ki bakteriális fertőző betegséggel terhelt import tej-húshasznú lacaune juh­állomány genetikai anyagának megmentésére embrióátültetéssel. Egyetlen import la­caune juhállományunk a Morei-féle betegséggel fertőzöttnek bizonyult. A kórokozó tulajdonságai miatt az állománymentesítés a hagyományos eljárásokkal valószínűtlennek látszott. Mivel e betegség Magyarországon eddig nem fordult elő, az ország állományá­nak védelme érdekében a mindvégig karanténban tartott lacaune nyáj felszámolása előtt állt 1983. végén. Az állomány a tej és hústermelés szempontjából rendkívül nagy genetikai értéket képvisel, ezért kutatócsoportunk arra vállalkozott, hogy generáció­váltásos mentesítését - az egyetlen igazán biztonságosnak látszó módszerrel - embrióát­ültetéssel kísérli meg. Tudtuk, hogy vállalkozásunkkal új utakra indulunk, mert bár néhány juh-embrió átültetéséről már az 1930-as évektől jelentek meg beszámolók és tisztáztak nagyon sok technikai kérdést, de biotechnikai módszerrel végrehajtott állo­­mánymentesítésröl eddig még nem voltak szakirodalmi adatok. Az eljárás alkalmazható­ságát a gyakorlatban is bizonyítottuk, ezzel a generáciőváltásos állománymentesítés új módszerét adtuk az állategészségügy kezébe. 275

Next

/
Thumbnails
Contents