Czimber Gyula: Pannon Agrátudományi Egyetem Mezőgazdaságtudományi Kar: A tanszékek és egységek története 1954-1993 (Mosonmagyaróvár, 1993)
Varga-Haszonits, Z.: A Matematika-Fizika Tanszék története (History of the Department of Matematics and Physics)
akadémia tanárai által írt olyan cikkeket, mint "Az időjárás és a mezőgazdaság", vagy "Az éghajlat befolyása a mezőgazdaságra", de visszatérő téma "A természettudományok és a mezőgazdaság" is. A századfordulón készült tantervek szerint sem matematika, sem fizika oktatás nem volt. A meteorológia előadói is gyakran változtak, volt köztük növénytermesztő, kémikus, gépész stb., akik a századvég gyors fejlődésének befolyása alatt elsősorban saját tárgyaikra fordították figyelmüket, s ez végül a meteorológiának, mint önálló tárgynak a feladásához vezetett. Az 1910-es éveket követő néhány évtizedben a meteorológiát, mint a fizika egy fejezetét adták elő. Az 1930-as évek második felétől Renner Vilmos (1936-1941) mechanikát és építészettant, Reitmann Ignác pedig rajzot, matematikát és mechanikát oktatott. Az Agrártudományi Főiskolának egyetemi rangra emelése előtt a matematika és a fizika oktatása a Géptani Tanszékhez tartozott. Az oktatást Kajdi Jenő docens irányította mind a nappali, mind a levelező tagozaton. Majd 1957-58-ban óraadóként, később pedig adjunktusként Melicher Miklós vette át a feladatok egy részét. A Matematika-Fizika Tanszék létrehozását a mezőgazdasági felsőoktatás egyes kérdéseinek szabályozásáról szóló 1957. évi 35. számú törvényerejű rendelet végrehajtási utasításának melléklete (Mg. E. 37.) tartalmazza. Az első tanszékvezető Bacskay Sándor docens lett. A tanszékhez rendelték az agrometeorológia tantárgyat is. A tanszéken kezdetben 2, majd 3, 1971-től pedig 4 oktató dolgozik. Melicher Miklós távozása után, 1959-től Lukácsy Dezső adjunktus és Tenk Antal agrármérnök lettek az oktatók. Az oktatott tárgyak agrometeorológia, alkalmazott fizika és alkalmazott matematika voltak. A nagylétszámú nappali és levelező tagozat első évfolyamainak oktatása nagy feladatot jelentett a három oktatónak. Az első években az agrártudományi egyetemek és a Kertészeti Egyetem matematika-fizika tanszékei a tananyagok korszerűsítését együtt dolgozták ki. Ekkor került a matematika tananyagába a valószínűségszámítás, a matematikai statisztika, a lineáris (és később a nemlineáris) matematikai programozás és az optimális szállítási programozás. Keszthely és Mosonmagyaróvár közös matematika jegyzet alapján tanított. A példatárakat az egyes tanszékek önállóan készítették el, de egymás példatárait kölcsönösen használták. A fizika pedig lényegében átalakult agrofizikává (biofizikai alapokkal). Az egyeztetések után egységesen az "Alkalmazott fizika" című gödöllői jegyzet került bevezetésre. Ezzel egyidőben történt az agrometeorológia tananyagának egyeztetése is, amely azonban csak Keszthelyen és Mosonmagyaróváron tartozott a matematika-fizika tanszékhez, másutt vagy önállóan, vagy a növénytermesztési tanszékhez kapcsolva oktatták. Az oktatás alapjául Bacsó: Bevezetés az agrometeorológiába című tankönyve szolgált. A gyakorlati foglalkozások anyagát mindenütt önállóan állították elő. Mosonmagyaróváron ehhez az agrofizika és a növénytefmesztés bizonyos elemeit is figyelembe vették. A tantárgyi egyeztető tárgyalások a tanszék külső kapcsolatait is erősítették. Ennek következménye volt, hogy 1968-ban a tanszék a Magyar Meteorológiai Társasággal együttműködve részt vett a XIV. Meteorológiai Vándorgyűlés mfegrendezésé-192
