Czimber Gyula: Pannon Agrátudományi Egyetem Mezőgazdaságtudományi Kar: A tanszékek és egységek története 1954-1993 (Mosonmagyaróvár, 1993)
Iváncsics, J.: Az Állattenyésztéstani Tanszék története (History of the Department of Animal Husbandry)
A Tanszék kutatómunkája A Tanszék 37 éves újkori történetének fontos jellemzője az a kutatási profil, amely kezdettől fogva jellemző a tanszéki tudományos munkára. A szarvasmarhatenyésztés keretében nemzetközi elismerésre számottartó és elfogadott kutatási területként vált ismertté a fejés biológiai, technológiai és műszaki tényezőinek szerteágazó vizsgálata. Továbbá fontos kutatási profilt jelent a baromfitenyésztésben végzett kutatások sora, egyrészt a sárga magyar tyúkfajta, a rhode islandi és kendermagos magyar fajták és a kékesszürke gyöngytyúk fajtafenntartása, emellett különböző fajtákkal és hibridekkel végzett tartástechnológiai kísérletek sora. Figyelemre méltó a sertéstenyésztési kutatások során végzett munka, amely elsősorban a felnevelési módszerek, a különböző tartástechnológiák fejlesztésére irányul és a különböző fajták és hibridek stresszérzékenységének csökkentését célozza. A juhtenyésztés fejlesztése érdekében fontosak azok a kutatások, amelyek a juhhús- és a juhtejtermelés fejlesztése érdekében folynak, részben új fajták kipróbálása és tenyésztése, részben pedig új technológia alkalmazása terén. A Tanszék alapkutatási tevékenységi körében különböző genetikai jellegű vizsgálatok folynak, részben egyes élettani paraméterek és különböző vércsoporttulajdonságok genetikai jellemzőinek megismerésére, illetve markerként történő felhasználására. Az előbbiekben leírt kutatási témákon, illetve tudományterületeken kívül számos tudományos munka folyt és folyik jelenleg is a tanszék keretében; egyrészt alkalmazott, másrészt alapozó, illetve tananyagfejlesztő kutatások körében. A közelmúlt fontosabb kutatási témái az alábbiak:- A fejéstechnológia fejlesztése, a fejhetőség műszeres vizsgálata,- A szarvasmarha ivarszabályozás fejlesztésének lehetőségei,- Az eltérő tartási mód hatása a tenyészsüldők tenyésztésbe vételi idejére és az életteljesíményre, valamint a tenyészkocák ivari életét serkentő tartási mód kidolgozása,- Bárányhústermelés növelése keresztezéssel,- Abraktakarékos bárányhizlalási módszerek kidolgozása,- A sárga magyar fajtafenntartása,- Újabb morfológiai-, fiziológiai- és vércsoport markerek kutatása, Exportorientált juhtermelés fokozása- A teljesítmény ellenőrzés és törzskönyvezés továbbfejlesztéséhez szükséges tejtermelés mérési módszerének vizsgálata, törzskönyvezési javaslatok kidolgozása,- Tejhasznú juhpopulációk kialakítása és értékmérő tulajdonságaik elemzése,- Cigája juhfajta felhasználása a tejhasznú genotípusú nővonalak előállítására,- Kocasüldők nevelési időszakában alkalmazott eltérő tartásmódok hatása a reprodukciós teljesítményre, a hizlalás mutatóira, valamint a vágottárú minőségére. Az előbbiekben leírt témák elsősorban a tárcaszintű kutatási körbe tartoznak, emellett a támogatások között OMFB és OTKA pénzügyi fedezet is van. 14
